Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
14 Az Európai Bizottság főigazgatóságai között a minap volt egy eztetés a Horvátországról most készülő első bizottsági vélemény (avis) szövegéről. A brüsszeli testület készül az első horvát értékelés közzétételére, ami a kapcsolatok ezen szakaszában nem kevesebbet hivatott eldönteni, mint hogy javasoljáke a csatlakozá si tárgyalások megkezdését Zágrábbal, vagy sem. Horvátország egy éve adta be tagsági kérelmét, és Zágrábban sokáig abban reménykedtek, hogy kellő „ráhajtással” akár még a 2007es csatlakozást megcélzó bolgár – román párost is utolérhetik. A 2007es taggá v álást ugyan Brüsszelben mindig is irreálisnak tekintették, de azt magas tisztségviselők is elismerték, hogy a gazdasági felkészültség, a piacgazdasági feltételek, valamint a jogharmonizáció tekintetében Horvátország biztató háttérrel szállt ringbe. Akadtak olyan vélemények is, hogy e területeken a horvát készültség már most előbbre tart. Úgy tűnik azonban, hogy a politikai kritériumok nem megfelelő teljesülése alááshatja a horvát reményeket. Jól értesült források tudni vélik, hogy a véglegesítés előtt áll ó bizottsági avis nem tud majd szemet hunyni olyan problémák felett, mint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem megfelelő együttműködés, a kisebbségi jogok nem kielégítő biztosítása, valamint a menekültek visszafogadása körül támasztott nehézségek ügy e. A jelek szerint egyelőre még nem dőlt el, hogy pontosan mi legyen minderre a brüsszeli reakció. Halaszthatják a „vélemény” közzétételét, vagy a helyzet adott határidőhöz kötött felülvizsgálatától tehetik függővé a végső vélemény megfogalmazását, esetl eg mindezt csak a politikai kritériumok kapcsán tartják majd szükségesnek. És az sem kizárt, hogy az avis időben, teljes terjedelemben megszületik, de akkor az – bennfentes vélemények szerint – valószínűleg „nem tud majd teljes egészében pozitív” lenni. Bizottsági illetékesek mindezek mellett újra és újra fontosnak tartják, hogy emlékeztessenek: még ha kedvező is az országértékelés, a tárgyalási mandátum csak az év végi EUcsúcson – de legjobb esetben is az őszi találkozón – várható a leghamarabb, ami utá n még a tárgyalási menetrendet is ki kell dolgozni. A májusban csatlakozó tízek esetében a mindezek után megnyíló tárgyalás négy és fél évig tartott – Bulgária és Románia a hetekben zárja az ötödiket is – , amit a legjobb esetben is egymásfél éves ratifiká ció követ. Azaz, 2005ös tárgyaláskezdést feltételezve – ami tehát az említett negatív észrevételek miatt még akár kérdésessé is válhat – leghamarabb is csak 2009től kerülhetne sor a horvát csatlakozásra. (Az akkori belépéshez viszont kedvező körülményt t eremthet, hogy 2009ben cserélődik az Európai Bizottság és az Európai Parlament, és intézményi szempontból mindig könnyebb ilyenkor bővíteni is.) Prodi mindenesetre szerdán – az Európai Parlament liberális csoportjának a kibővülő EU külkapcsolatairól tar tott tanácskozásán – a integráció pozitív hatására a Balkánt hozta fel példaként. De talán nem véletlen, hogy Horvátország esetében maga is úgy fogalmazott: bizonyos a csatlakozási tárgyalások közeli megkezdésében – feltéve, hogy Zágráb maradéktalanul telj esíti a politikai kritériumokat. vissza Kostunica lett a szerb kormányfő Népszava 2004. március 4. Több mint két hónappal az előre hozott parlament választások után Szerbiának ismét van kormánya : a parlament szerdán az ellenzéki milosevicwi szocialisták szavazataival megválasztotta Vojiszlav Kostunica kisebbségi kabinetjét. Kostunica kormányára 130 képviselő szavazott, 113an voltak ellene. Az új kabinet az ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt (S PS) támogatásával fog működni, s így is szűk többségre, legfeljebb 131 szavazatra számíthat a 250 fős törvényhozásban. Nyugaton aggodalmat keltett és kelt ez a hatalmi "egyensúlyi" helyzet, hiszen a Kostunicakormány sorsa mindenkor a háborús bűnökért Hágá ban bíróság előtt álló Slobodan Milosevic szocialistáinak akaratától függ majd.
