Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
12 módozatának, a Tőkés László püspök által irányított radikálisok a konfrontatív politizálást, az erdélyi magyar kérdés nemzetközi színtérre vitelét vélik célravezető eszköznek. A tavaly január végén Szatmárnémetiben lezajlott 7. RMDSZkongresszusig a viták nagyrészt a szövetségen belül zajlottak. A két tábor útjai akkor váltak el látványosan egymástól, amikor a ko ngresszus úgy döntött, hogy az RMDSZ alapszabályából kiiktatja a tiszteltbeli elnöki tisztséget, amelyet addig Tőkés László töltött be. Erre elsősorban amiatt került sor, mert a küldöttek úgy vélték, a tiszteletbeli elnök sokszor a szövetség ellen folytat ott politikai küzdelmet, s ez főképpen akkor volt hangsúlyos, amikor Magyarországon az Orbán – Torgyánkormány a Tőkésvonalat maradéktalanul támogatta. A Fidesz vezetői szavakban ugyan akkor is a romániai magyarság politikai egységének megőrzése mellett fog laltak állást, a gyakorlatban azonban Orbán Viktor pártja számtalan jelét adta annak, hogy mind politikailag, mind pedig anyagilag előszeretettel a Tőkéscsoportosulást támogatja. A kongresszust követően a radikálisok fő platformja, a Reform Tömörülés kiv ált a szövetségből és Reform Mozgalom néven önállóan kezdett politizálni. Vezetői, miközben megőrizték RMDSZ parlamenti képviselői és szenátori tisztségüket, egyre inkább Tőkés püspök politikai holdudvarába kerültek. A szakadárok, azt hangoztatva, hogy az RMDSZ letért a szövetségi politizálás középpontjába az önrendelkezést állító 1992es kolozsvári nyilatkozat útjáról, az autonómia kiharcolását tűzték zászlajukra. Hónapokon át lakossági fórumokat szerveztek Erdély különböző településein, majd tavaly őssze l bejelentették: létrehozzák a Székelyföld autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), illetve az erdélyi magyarság különböző autonómiaformáinak megvalósítását szorgalmazó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). Az autonómia különböző formái, pe rsze, az RMDSZ programjában is szerepelnek, csakhogy ezek valóra váltását a két irányzat eltérő módon képzeli el. Markóék úgy vélik, előbb lépésről lépésre vissza kell szerezni az erdélyi magyar tulajdonokat, intézményeket és kisebbségi jogokat, majd ezekr e alapozva létrehozni a különböző autonómiákat, Tőkésék szerint előbb az autonómiát kell kikiáltani és – akár nemzetközi támogatással – elfogadtatni, mert úgy szinte azonnal mindent vissza lehet majd kapni. Markó azt mondja: lehetetlen lett volna például 1990ben létrehozni az autonóm erdélyi magyar oktatási rendszert, mert akkorra Erdélyben már egyetlen magyar középiskola sem maradt. Ma viszont e téren van már mire alapozni, hiszen a kis lépések politikájával az elmúlt években sikerült elérni, hogy 137 kö zépiskolában folyik magyar nyelvű oktatás, s ezek közül 58 kizárólag magyar intézmény. Tőkés úgy véli, ha a székelyföldi területi autonómia létrejön, annak saját törvényhozása azonnal létrehozhat bármilyen autonóm oktatási vagy művelődési intézményhálózato t. Mindkét elképzelés vezethet tulajdonképpen eredményre, azonban a Tőkésféle koncepció nagymértékben hagyja figyelmen kívül a románság érzékenységét, véleményét. Márpedig a 21 milliós országban a másfél milliós magyar közösségnek utóbbiakkal is számot ke ll vetnie. Az SZNT megalakulását a székelyföldi helyi, illetve széki nemzeti tanácsok létrehozása előzte meg, amelyek alakuló ülésein kevesen vettek részt. Ugyanez történt az Erdély más régióiban ülésező térségi tanácsok megalakulásakor. Mind az SZNT, min d pedig az EMNT kezdeményezői azonban úgy vélték, a létrehozott testületek reprezentativitásához nem fér kétség. Végül tavaly október 26án Sepsiszentgyörgyön megalakult az SZNT, amely elnökének Csapó József volt RMDSZszenátort választotta, december 13án pedig Kolozsváron Létrejött az EMNT, amelynek élére – tiszteletbeli elnökként és egyben elnökként is – Tőkés László püspök került. Mindkét fórum a Fidesz magas rangú politikusainak jelenlétében és támogatásával tartotta alakuló ülését. Tavaly decemberben Tőkés püspök bejelentette: az SZNT és az EMNT nem indít ugyan jelölteket az idei romániai helyhatósági és parlamenti választásokon, de az ezek mögött időközben – anyaországi sugallatra – létrehozott magyar polgári szövetségek és egyesületek igen. Ez utóbb iak január 31én Székelyudvarhelyen
