Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
13 tartották meg a Fideszmintára szervezett erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alakuló kongresszusát. Bejelentették egyben: az RMDSZ jelöltjeivel szemben saját jelölteket indítanak az idei romániai választásokon. Az elképzelés szerint az MPSZ által a júniusi helyhatósági választásokon elért eredmények arányában kérne a Tőkéscsoport helyeket a parlamenti választásokra az RMDSZszel közösen állítandó listákon. Az RMDSZ vezetői úgy vélik, a Tőkéscsoport az autonómiát csakis azért tűzte zászlajára, hogy annak révén a szövetséggel szemben álló politikai szervezetet hozzon létre. A két irányzat erdélyi támogatottságáról kevés adatunk van. Közismert viszont az a tény, hogy az erdélyi kisparlamentnek is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsában – amelynek tagjait különböző helyi RMDSZszervezetek titkos vagy elektoros rendszerű választásokon küldték a testületbe – a radikálisok a legjobb esetben is a voksok harmadát voltak képesek begyűjteni. Persze, olyan esetek is voltak, amikor a mérsékeltek a radikálisokat 8:1 arányban szavazták le. A tavalyi román alkotmánymódosítási törvény megszavazásakor, amikor Tőkés László nemmel szavazásra biztatta a magyarokat, az erdélyi magyarság 96 százaléka igennel voksolt. Az SZNT január 17én Sepsiszentgyörgyön elfogadta a Székelyföld etnikai alapú területi autonómia statútumát. A Tőkésszárny politikusai kijelentették: azt szeretnék, ha a székely autonómia megadása Románia európai uniós csatlakozásának feltételévé válna. Ez, amint várható volt, a román politikusok heves ellenreakcióját váltotta ki. A nemzeti tanácsosok úgy vélik, külön indulásuk a helyhatósági választásokon a tömbmagyar vidékeken nem okozhat magyar hátrányt. Marosvásárhelyen, miután hosszas jelölési procedúra után az RMDSZ közölte, hogy Kelemen Attilát indítja a polgármesteri tisztségért, az MPSZ bejelentette: szintén önálló jelöltet állít. Hasonlóképpen történt Nagyváradon is. A négy évvel ezelőtti tapasztalat ellenben azt mutatja, hogy az RMDSZ akkor azért vesztette el a marosvásárhelyi polgármesterséget, mert néhány száz magyar a mostani kormánypárt bábáskodásával létrehozott Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra szavazott. Az erdélyi magyar egység hiánya könnyen elvezethet oda, hogy egyik magyar szervezet sem éri majd el a törvényhozásba jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, s a magyar közösség parlamenti képviselet nélkül marad. Ez a helyzet nemcsak a magyaroknak okozna felbecsülhetetlen kárt, hanem Romániának is hátrányára válna. A jelenleg kormányzó Szociáldemok rata Párt (SZDP) ugyanis a felmérések szerint a szavazatok legfeljebb 4042 százalékát kaphatja majd meg a november 28ra kitűzött parlamenti választásokon, ezzel az aránnyal azonban nem lesz képes egyedül kormányt alakítani. Fő ellenlábasa: a Demokrata Pá rt és a Nemzeti Liberális Párt által alkotott választási koalíció (amely a szociáldemokratákkal bármilyen választások utáni együttműködést kizárt), a voksok mintegy 30 százalékára számíthat. Kapna viszont 2022 százalékot a szélsőséges NagyRománia Párt, a mellyel az SZDP elődje már kormányozott ugyan 1992 és 1996 között, de ez a változat most Európában semmiképpen nem lenne szalonképes. Patthelyzet állna tehát elő a román politikában is, amelyet csak nehezen működő kisebbségi kormánnyal vagy előre hozott v álasztásokkal lehetne feloldani. Mindkettő visszavetné azonban Románia amúgy is elkésett EUcsatlakozási tárgyalásait és integrációs felkészülését. A magyarság politikai szakadásával tehát egész Románia veszítene. Minderre tekintettel Markó Béla a minap a magyar kisebbség érdekeit szolgáló együttműködés újrateremtése végett párbeszédre hívta a történelmi egyházakat, az RMDSZ platformjait és a civil szervezeteket, köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot is. vissza Kolozsvár, 2004. március
