Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
11 NSZ • 2004. március 31. • Szerző: Nyusztay Máté Magyarország üdvözli Románia csatlakozását a NATOhoz, és elősegíti az ország integrációját az EUhoz, illetve a visegrádi négyekhez (V4: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarorsz ág). Erről Mircea Geoana budapesti tárgyalásain volt szó: a román külügyminiszter Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel találkozott Budapesten. Az egyeztetéseken kiderült, hogy Románia szívesen részt venne a visegrádi ország oknak Ausztriával és Szlovéniával kibővített, uniós szintű együttműködésében is. Kovács László azt mondta: közösen kívánnak fellépni a Balkán stabilizálásában. Geoana szerint közös érdek, hogy az egész NyugatBalkán az európai integráció részese legyen. Sz ó esett a dunai együttműködésről is, amelyet a román diplomácia vezetője szerint „drámai módon meg kell újítani, hiszen a Duna az EU első folyójává vált”. Kovács szerint az egyeztetéseken szó volt az aradi Szabadságszobor helyreállításáról, a holokauszt történetének közös oktatásáról, a vízumkönnyítésről, két román – magyar határátkelő megerősítéséről és közös ellenőrzéséről, valamint a Gozsdu Alapítvány sorsáról is. A román fél azt kívánja elérni, hogy az alapítvány fizikailag is kötődjön a budapesti Gozs duházhoz, de miután az nem állami tulajdon, egyelőre csak egy emléktáblát állítanak fel, az alapítvány pedig – amelynek a XII. kerületben ajánlottak fel egy ingatlant – „kirendeltséget” működtethetne, pontosabban bérelhetne a Gozsduházban. Kovács szerint később szó lehet vásárlásról is. Kérdésre válaszolva Geoana elmondta, hogy legfeljebb csak kis létszámú lehet az amerikai katonai jelenlét a Feketetenger térségében. A NATO keleti bővítésével kapcsolatos orosz aggodalmakra célozva, illetve az üzbegisztá ni terrortámadásokra utalva a román politikus úgy fogalmazott: nincs hidegháború, viszont a terrorizmus ellen harcolni kell. vissza A bukaresti parlament elutasította a székely autonómiát Elutasította tegnap a román képvisel őház a székelyföldi autonómia törvénytervezetét. Az erdélyi polgári szervezetekben tevékenykedő öt RMDSZképviselő által benyújtott javaslatot előbb a közigazgatási szakbizottság vitatta meg, majd a tervezetet elutasító jelentést terjesztett a plénum elé. Valamennyi román párt képviselője a jelentés elfogadása mellett érvelt. A szavazáson részt vevő mintegy 240 képviselő közül csak az RMDSZfrakció 22 tagja voksolt az elutasító jelentés ellen. A kormánypárt és az ellenzék román pártjainak képviselői az alko tmány előírásaira hivatkoztak. Az RMDSZ nevében felszólaló Kovács Csaba rámutatott: a szövetség azért szavaz a visszautasítás ellen, mert ezzel is jelezni kívánja az RMDSZ programjában szereplő autonómia iránti elkötelezettségét, s egyben elutasítja a fels zólaló NagyRománia párti képviselő kirohanását, aki a tervezet kidolgozóit „bűnözőknek” és „terroristáknak” nevezte. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) januárban véglegesített autonómiatervezetét jogi és más természetű hiányosságai miatt korábban az RMDSZ is bírálta. A szövetség vezetői már akkor hangsúlyozták: ezután is kiállnak az autonómia elve mellett, annak tervezetét azonban úgy kell kidolgozni, hogy ne lehessen szakmai okok miatt a parlament asztaláról leseperni. Ezzel szemben az SZNTs képviselők úgy vélték, a tervezet parlamenti vitája a román törvényhozást végre szembesítette a magyar autonómiaigényekkel. (T. SZ. Z.) vissza Kinek jó az erdélyi magyar – magyar vita? NSZ • 2004. március 31. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Ni ncs egység az erdélyi magyarság körében, és ez könnyen oda vezethet, hogy a választásokon egyik romániai magyar szervezet sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A mérsékeltek és radikálisok szembenállása azonban nem új keletű. Az erdélyi magyarságon belül hosszú évekre tekint vissza a mérsékelt – radikális politikai szembenállás. Míg a Markó Béla RMDSZelnök nevével fémjelzett mérsékeltek a mindenkori román kormányzattal és a román politikai erőkkel történő együttműködés útját ta rtják a nemzetiségi jogok kiharcolása, illetve a kommunizmus idején elkobzott magyar magán, közösségi és egyházi javak viszszaszerzése optimális
