Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-20
11 "testületi fogyókúra" mértékletességének fontosságát hangsúlyozta, míg a Fid eszfrakciót vezető Kupper András ötletes kampányeszközt gyanított az elgondolás mögött. Szőke László, az MDF fővárosi képviselőcsoportjának vezetője szintén kampányízűnek tartotta, de elvben egyetértett a javaslattal, a végrehajtást azonban szerinte egy á tfogó önkormányzati, közigazgatási reformnak kell megelőznie. Nem talált egységes támogatásra a felvetés a települési érdekszövetségek körében sem. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetője ésszerűnek találta az elképzelés t, a javaslat megvalósításának szerinte különösen a megyei jogú és a nagyvárosokban lenne létjogosultsága. A képviselőtestületek létszáma lakosságszámfüggő, a mandátumok pontos számáról az önkormányzat törvény rendelkezik. Egy 100 ezer feletti lélekszámú településen átlag 30, egy kétszerennyi lakosú nagyvárosban 50 fős a képviselőtestület, pedig Dióssy szerint ennek a kétharmada is elegendő lenne. A mandátumok felezését a TÖOSZ elnöke ugyanakkor túlzásnak tartja, a nagy "nyírbálásban" ugyanis – mint mond ta – nem szabad megfeledkezni a bizottságok működéséről sem. Egy önkormányzatnál átlagban 57 bizottság működik, az egyes testületekben pedig legkevesebb 5 fővel lehet garantálni a minőségi ténykedést. Dióssy szerint így egyegy helyhatóságánál – nagyságtó l függően - 2535 képviselő "tartható el gazdaságosan". A Megyei Jogú Városok Szövetségét vezető Toller László pécsi polgármester nem látja ilyen ideálisnak a javaslatot, az elgondolás szerinte nemcsak felelőtlen, de minden szakmai alapot is nélkülöz. Vél eménye szerint először is az önkormányzatokat kellene megkérdezni a kérdésről, majd – ha mégis változtatni kell – a helyi és térségi feladatoknak megfelelően kellene véghez vinni az átalakításokat. A világhálós szavazásokon többségben vannak az ellenzők A világhálón továbbra sem arat nagy tetszést a közös listaállítás ötlete. Bár a netes szavazások nem reprezentatívak, mégis jelzésértékű, hogy a Magyar Hírlap Online (MHO – www.magyarhirlap.hu) szavazó olvasóinak 74 százaléka, a Népszabadság Onlineénak (NOL – www.nol.hu) 65,3 százaléka mondott nemet arra a kérdésre, hogy támogatjae Medgyessy felvetését. A Magyar Nemzet Online bonyolultabban fogalmazta meg a választási lehetőségeket, ám az elutasításként értelmezhető válaszok jóval 80 százalék fölött van nak. Hasonlóan az ellenzők vannak döntő többségben a Dunántúli Napló Online (www.dunantulinaplo.hu) kiadásának szavazói között is. A nemrég indult www.peticio.hu oldalon viszont egy magát jobboldalinak valló illető a közös lista mellett indított kezdeménye zést. Bár az oldalon csatlakozni lehet olyan indítványokhoz is, amelyek például a pártok állami támogatásának megszüntetését vagy az IQhoz kötött választójog bevezetését kezdeményezik; a képviselők létszámának csökkentéséért pedig népszavazás kiírását köv etelik. Amint az várható volt, nagyobb népszerűségnek örvend a net közönsége körében a kormányfő másik két javaslata. Ami a közvetlen elnökválasztást illeti, az MHO szavazásán 74 százaléknyian támogatták a javaslatot. A parlament létszámának csökkentésére pedig a NOL oldalán a voksolók 93 százaléka mondott igent. vissza Külföldi bírálatok az alakuló szerb kormánynak Magyar Hírlap 2004. február 20. Szerző: J. Garai Béla Még mindig vannak vitás kérdések a leendő szerbiai koalíciós partnerek között, miközben Washington és Brüsszel eleve fenntartásait hangoztatja a Milosevic szocialistáinak segítségével felálló kormánnyal szemben. A vártnál nehezebben hozzák tető alá a csonka demokratikus blokk pártjainak koalíciós szerződését: még tegnap délután is folyt az egyezkedés néhány vitás kérdésről Vojislav Kostunica (DSS), Miroljub Labus (G17 Plus), Vuk Draskovic (SPO) és Velimir Ilic (NS) között. Végül Draskovic kivételével aláírták a szerződést, az SPO elnöke állítólag ezt ma fogja megtenni. A főbb tárcák már gazdára találtak, de Draskovic nagyobb befolyást követel az állambiztonsági szolgálat ellenőrzésében, viszont immár nem tart igényt az államközösség külügyminiszterének posztjára. Az egykori els ő számú ellenzéki politikusnak továbbra is komoly erkölcsi aggályai vannak a szocialisták támogatása miatt, és attól fél: külügyminiszterként olyan helyzetbe kerülhet, amikor Slobodan Milosevic utasításait kell végrehajtania. "Milosevic rendelte el pártom
