Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-26
10 Bugár Béla, az MKP elnöke tegnapi lapszámunkban „megr ökönyödését” fejezte ki annak kapcsán, hogy Ficót fogadják a Köztársaság téren. Németh viszont tegnap a sajtó segítségét kérte annak kiderítésében, hogy a Smer vezetője valóban találkozotte Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével. A talá lkozó ténye ugyanakkor az MSZP – lapunkhoz is eljuttatott – közleményéből egyértelmű. A szöveg leszög ezi: Robert Fico a Teleki László Alapítvány meghívására tartózkodik Budapesten, az MSZPvel való találk ozó a szlovák pártelnök kérésére jött létre. Ezen Fico kif ejtette, hogy pártja egyértelműen szociáldemokrata programot fogadott el. Kovács az MSZP támogatását ígérte a Smernek ahhoz, hogy csatlakozzék a Szoci alista Internacionáléhoz, illetve az Európai Szocialisták Pártjához. vissza „A világ túlértékeli az amerikai imperializmust" − Francis Fukuyama társadalomtudós „Köztem és a Bushkormány között olyan a viszony, mint Marx és Lenin között" - idézett egy róla szóló tanulmányból a HVGnek Francis Fukuyama (52 éves) amerikai társadalo mtudós, aki társadalomelm é- leti megfontolásból ellenezte az iraki háborút: nem hisz a demokrácia rövid úton való telepíthetőségében. HVG: Miközben a világ egyik fele ke zdettől fogva ellenezte az iraki háborút, Washington meg a legszív e sebben minél előbb otthagyná most már az egészet, ön egy nemrég megjelent esszéj é- ben amellett érvel, az amerikai kormány létesítsen egy nemzetép í- tési hivatalt a jövőbeli hasonló vállalkozás ok menedzselésére. Valóban ez lenne Irak tanulsága az Egyesült Államok számára, és nem i n kább az, hogy fogja vissza magát egy kicsit? F. F.: Nem gondolom, hogy az iraki tapasztalat növeli Amerika étvágyát hasonló intervenciókra, de tény, hogy a hideghábor ú befejeződése óta 18 hónaponként került sor ilyesfajta - igaz, k orábban nem biztonságpolitikai, hanem humanitárius indíttatású - akciókra. Afganisztán és Irak előtt például Boszniában, Koszov ó- ban, KeletTimorban, Szomáliában, Haitin. A probléma lényege, h ogy a gye n ge államokra a társadalmi rendetlenség eluralkodása jellemző: kábítószerek, bűnözés, az emberi jogok súlyos megsé rtése, menekültek és persze a terrorizmus. Kereslet a beavatkozá sra továbbra is lesz, tehát - ha tetszik, ha nem - érdemes gondo lkodn i rajta, hogy mit kezdjünk ezekkel a helyzetekkel. HVG: Honnan származtatja az Egyesült Államok a jogot arra, hogy ilyenkor beavatkozzon? F. F.: Ez teljesen más kérdés. Tudjuk, hogy ez a fő választóvonal az USA és Európa között, ahol a szankc iókat az ENS Z keretében képzelik el. Az USA másképpen vélekedik a nemzetközi intézményekről, s egy demokrata párti kormánynak, noha bizonyára többet tárgyalna, ugyanez lenne az alapállása. Az amerikai felfogás szerint ugyanis a demokratikus legitimáció egyetlen lehets éges forrása a szavazóurna. Az ENSZ valójában nem demokratikusan választott intézmény, működése az államok szuverenitásán alapul, de ané lkül, hogy bárki vizsgálná ennek a szuverenitásnak a jogszerűségét. Az Egyesült Államok meglehetős fen ntartásokkal visel tetik egy olyan szervezet iránt, amelyben például Líbia foglalhatja el az emberi jogi bizot tság elnöki posztját. HVG: A liberális demokráciát ön már első könyvében a legmagasabb rendű társadalmi formációként írta le, George Bush pedig ezt a nézetet aprópé nzre váltva azt mondja: mivel annyira jó dolog ez a fajta demokr á- cia, terjeszteni kell a világban... F. F.: Ez nem csak az én nézetem, meg Bushé, nagyon régi hagyomány az amerikai külpolitikában. Az eg ydolláros bankón most is ott van a latin szöveg: „novu s ordo seclorum", azaz „a kor új rendje". Az amerika iak alkotmányos berendezkedésüket több mint kétszáz éve mintának tekintik a világ más országai számára, s ▪ A történelem végét és a liberális demokrácia kiütéses győzelmét bejelentő, 1989ben megj elent - 1992ben könyv formájában is kiadott - folyóiratci kke egy csapásra meghozta a vilá ghírt a Chicagóban született, a Cormell Egyet emen latingörög szakos diplomát szerzett, majd a Harvardon politikatudományból doktorált társadalomtudósnak. Tudományos pályafut á- sának első másfél évtizede a RAND kutatói ntézethe z kötődik, de onnan kétszer is kirándult az államapparátusba: a nyolcvanas évek elején és végén a külügyminisztérium politikai tervező részlegénél dolgozott, először KözelKeletszakértőként, utóbb az európai politikaikatonai ügyek helyettesigazgatójaként . 1996tól a Mason Egyetem, négy éve a Johns Hop- kins Egyetem professzora. Fő művén kívül három kötete jelent meg. Legújabb, az Álla mépítés: kormányzás és világrend a 21. száza dban című könyve a hetekben kerül a boltokba.
