Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-08
8 sokszor rájuk hivatkozunk, akkor talán nem kellene elfelejteni, hogy az ő esetükben nem merül fel a kettős állampolgárság. Ők finn, illetve olasz állampolgár ként, Finnország és Olaszország gazdasági, szociális és politikai közösségének tagjaként, abba a társadalomba integrálódva élhetnek svéd, illetve német nyelvű, kultúrájú életet. Bizony még svéd vagy német (osztrák) igazolvány sincs a zsebükben. NyugatEuró pában a kisebbségi lét konszolidációjának modellje a nyelvi és kulturális identitás megőrzése a többségi társadalomba való gazdasági, szociális és politikai integráció mellett. A magyar jobboldal azonban lemond erről. Ezért tekintem a kettős állampolgárság kiterjesztésére irányuló törekvést – az integráció és emancipáció nyugateurópai modellje helyett Horvátország, Szerbia, Románia vagy Görögország példájának követését – kapitulációnak. Az MDF és a kettős állampolgárság többi híve Európában elfogadott meg oldásként igyekszik javaslatát beállítani, s az említett balkáni államok mellett Németországra hivatkozik. „Etnikai alapú kedvezményről”, a „nemzetiségi hovatartozás, nemzetiségi származás” figyelembevételéről beszélnek Németország tekintetében is. Ez a hi vatkozás hamis. A német állampolgársági törvény 13. §a valóban lehetővé teszi a német állampolgárság megadását németek számára anélkül is, hogy letelepednének Németországban. Ez a rendelkezés azonban csak azokra vonatkozik, akiket a szövetségi alkotmány 1 16. §a németnek tekint – ezek pedig a német állampolgárokon kívül azok, akik az 1937es (és nem az 1918as!) határokon belül éltek, és menekültek, vagy kitelepítés érintettjei. Szó sincs tehát arról, hogy a törvény szerint letelepedés nélkül állampolgársá got kaphatna minden határon túli német (például azok, akik ma is eredeti lakóhelyükön élnek). Kár tehát félrevezetni a közvéleményt és az érintetteket: a letelepedés nélküli, tömeges kettős állampolgárság sem olyan megoldás, amelynek könnyű elfogadására számítani lehetne a szomszéd országok, illetve az európai intézmények részéről. Nem érthető, mié rt nincs bátorsága a kormánynak ezt nyíltan megmondani. Miért kell egy nyilvánvalóan hamis kampány előtt kapitulálnia – merthogy a kettős állampolgárság ügyében a kormány kapitulál a nacionalisták kampánya előtt, sőt zavaros viselkedésével maga is lovat ad alájuk, és így maga is felelősséget visel a történtekért. Vajon érdekee a kettős állampolgárság a szomszéd országok magyar kisebbségeinek? Úgy tűnhet, igen, hiszen éppen ott gyűlnek az aláírások. De próbáljuk csak meg végiggondolni, milyen következménye kkel járna, ha az Országgyűlés az MDF által javasolt módon lehetővé tenné, hogy a szülőföldjükön maradó kisebbségi magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Tegyük fel, hogy a szerb kormány végül is megköti a kölcsönös megállapodást Magyarországgal a kettős állampolgárság lehetővé tételéről. (Persze a szerb kormánynak az a feltétele, hogy a lehetőséget a szerb nemzetiségűek is megkapják, amit viszont a kezdeményezők nem akarnak.) Tételezzük fel továbbá, hogy erre előbbutóbb Románia is megteszi ezt. Ek kor két dolog történhet. Az egyik: a szerbiai és romániai magyar kisebbség kettéválik azokra, akik kérik és megszerzik a magyar állampolgárságot, és azokra, akik nem. (A státustörvény okán a szemünk előtt váltak így ketté a határon túli magyar közösségek: a romániai magyarok harminc százalékának van már magyarigazolványa, de a minap közzétett közvéleménykutatási adatok szerint harminc százalékuk határozottan elzárkózik attól, hogy kiváltsa.) Romániában a kettős állampolgárság lehetősége tovább élezné a fes zültséget azok között, akik az integrációra törekednek, és azok között, akik nem bíznak ebben, és a többségtől való elkülönülés hívei. Az utóbbiak arra mozgósítanának, hogy minél többen legyenek kettős állampolgárok, az előbbiek viszont ezt aligha akarhatn ák. Elvégre hogyan indulhatna el RMDSZpolitikus magyar útlevéllel a zsebében Románia elnökének posztjáért, vagy hogyan lehetne – mint már volt – Románia minisztere? A másik (elméleti) lehetőség, hogy a kisebbségi magyarság szinte egy emberként válik magy ar állampolgárrá. Ez végképp megerősítené a többségi nacionalistákat abban, hogy idegenként tekintsenek rájuk, és újjáélesztené a szándékot, hogy Magyarországra űzzék őket. Végleg megszűnne az a lehetőség, hogy képviselőik az ottani politikai elit egyenran gú tagjai lehessenek, s nehezebbé válna a magyarok részvétele például a privatizációban is. Komolyan hihetie Csapody Miklós vagy Németh Zsolt, hogy a kettős állampolgárságnak nem lenne ilyen, a kisebbségi magyarok diszkriminációját erősítő hatása? Aligha hiszik, csakhogy ők eleve az elkülönülést pártolják. De miért nem beszélnek akkor világosan a
