Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-08
9 kormánypártok, amelyek mindig is az integráció mellett voltak? Ők vajon miért kapitulálnak a jobboldali kampány előtt? A státustörvényt illetően is abban bíztak, hogy az elképzelés majd magától zátonyra fut, azután mégis elfogadta az Országgyűlés, és a szomszédok és az európai intézmények buktatták meg. Érdemes ugyanezt a kálváriát még egyszer végigjárnia a magyar politikának? És vajon mit jelentene az imént említ ett két lehetőség Magyarország, a Magyarországon élő magyarok számára? Az első esetben a kisebbségi magyarok egyharmada, egymillió ember, a másodikban egésze, hárommillió ember válna magyar állampolgárrá. A magyar állampolgárság természetesen feljogosítja őket arra, hogy bármikor le is telepedjenek Magyarországon. Fogadjuk el az elterjedt feltételezést, hogy többségük nem készül erre, hanem szülőföldjén kíván maradni. Ez sem akadályozhatja meg őket abban, hogy – biztos, ami biztos – bejelentkezzenek valahol Magyarországon, mint ahogy már meg is tette ezt állítólag mintegy harmincezer vajdasági magyar, akik már megszerezték a magyar állampolgárságot. Ha pedig van magyarországi lakóhelyük, akkor a választásokon is részt vehetnek. Az elmúlt két magyarországi vá lasztáson igen szoros eredmény született, s ez a jövőben is könnyen megismétlődhet. Elegendő lehet néhány tízezer, a választásokon részt vevő kisebbségi magyar szavazata az eredmény megfordításához. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a magyaror szági magyarok elveszíthetik a lehetőséget, hogy maguk hozzák meg a döntést az ország politikai jövőjéről. Vajon nem kelle ezt elfogadnunk arra való tekintettel, hogy a mai magyar állam végül is az egész magyar nemzeté, és nemcsak felelősséget visel az e gész nemzetért, hanem a nemzet minden tagja bele is szólhat ügyeibe? Szerintem nem. Alkotmányunk 6. §ának (3) bekezdése szerint „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívüli magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A magyar jobboldal az alkotmány e helyéből vezette le előbb a státustörvény, majd most a kettős állampolgárság indokoltságát. Holott ebből csak a magyar kisebbségek támogatása következik, nem pedig a magyar állam és a kisebbségi magyarok közötti közjogi kapcsolat, és kiváltképpen nem az ország határain kívül élő magyar százezrek bevonása a népszuverenitás gyakorlásába. Márpedig a kettős állampolgárság, amely magában hordozza a kisebbségi magyarok részvételének lehetőségét a magyarországi választá sokon, ezt jelentené. Az alkotmány, amely „államalkotó tényezőkként”, „a nép hatalmának részeseiként” jellemzi a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket, és ekképpen – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – a kulturálissal szemben a politikai nemze tfogalom logikáját követi, és ezért a szomszéd országok magyar kisebbségeiről semmi ehhez hasonlót nem mond. Az állam jellegével, a szuverenitással kapcsolatos megállapításokat az alkotmány 2. és 2/A §a tartalmazza, a kisebbségi magyarok sorsáért viselt f elelősséget kimondó rendelkezést viszont a 6. §ban helyezték el, a nemzetközi kapcsolatok alapelvei között, a háború elutasítása és a világ minden országával való együttműködés igénye után. Az alkotmány a magyar államot a Magyarországon élők államának tek inti (ők a „nép”, amelyé „minden hatalom” az alkotmány 2. §a szerint), az értük viselt felelősség nem teszi a szomszéd országokban élő magyarokat a hatalmat gyakorló nép részévé. Ez az értelmezés áll összhangban a nemzetközi gyakorlattal, ami az állam ter ületén lakókat teszi a népszuverenitás alanyává, s ehhez képest az egyes személyek tekintetében a migráció és a családi kötelékek révén létrejövő kettős állampolgárság csak a szabályt erősítő kivétel. A letelepedés nélküli, tömeges kettős állampolgárság te hát az alkotmányból nem vezethető le, és nincs is azzal összhangban. A kormány és a koalíciót alkotó pártok mind külpolitikai, mind kisebbségpolitikai szempontból, mind pedig az alkotmányosság tekintetében akkor járnak el helyesen, ha nemet mondanak a szo mszéd országokban élő magyarok kettős állampolgárságára. Ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy a magyar állam az eddiginél sokkal több támogatást nyújtson a magyar kisebbségi intézményrendszer fejlesztéséhez, a kisebbségben élő magyarok nyelvi és kultu rális önazonosságának megőrzéséhez és kiteljesítéséhez. Magyar nyelvű könyvekkel, videokazettákkal, lemezekkel kell ellátni a kisebbségi oktatási és kulturális intézményeket, biztosítani kell valamennyi magyar tvadás vételének lehetőségét, bővíteni a magy ar pedagógustovábbképzést, egyetemi oktatókat kell kiküldeni stb. Ahhoz a politikához kell tehát visszatérni, amelyet az Antall- és a Hornkormány folytatott, és szakítani kell az Orbánkormány „határmódosítás nélküli nemzetegyesítésnek” nevezett politiká jával. Ez volna összhangban az integrációra és emancipációra törekvő kisebbségi magyar pártok politikájával. vissza
