Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-08
7 A vajdasági magyar szervezetek és a magyarországi jobboldali pártok a nyáron indítottak kampányt a kettős állampolgárságért, vagyis azért, hogy a szomszéd országokban élő magyarok a Magyarországra való áttelepülés nélkül i s Magyarország állampolgárai lehessenek, magyar útlevelet kapjanak. Kezdetben arra hivatkoztak, hogy az EUcsatlakozás okán vízumkényszert kell bevezetni Szerbiával és Ukrajnával szemben, ami nehezíti az ottani magyarok kapcsolattartását Magyarországgal, s ezt a problémát oldaná meg, ha a határon túli magyarok magyar útlevelet kapnának. E probléma a korlátlan számú beutazást biztosító ingyenes vízummal azóta megoldódott, a kampány mégis folytatódik. Szeptember végén az MDF törvényjavaslatot nyújtott be, m ely minden magyar nemzetiségű, a történelmi Magyarország területén élő nem magyar állampolgár számára lehetővé tenné, hogy magyarországi letelepedés nélkül is magyar állampolgárságot kapjon. A kormány pedig tárgyalást kezdett a vajdasági magyar szervezetek kel arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak másodikként magyar állampolgárságot az ottani magyarok. (Ősszel még azt mondták, csak magyar útlevelet akarnak, most a vajdasági delegáció világossá tette: teljes állampolgárságot kívánnak, szociális véde lemmel, választójoggal együtt.) A köztársasági elnök jól kiválasztott jogászokat kért fel szakvélemény készítésére (egyikük a volt külügyminiszter, aki annak idején a státustörvényt is teljesen eurokonformnak tartotta), majd állásfoglalást adott ki, mely s zerint a kisebbségi magyarok kettős állampolgársága „nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és európai jog alapján”. A kettős állampolgárság felkínálása ugyanabba az irányba keresne megoldást a magyar kisebbségek p roblémájára, mint korábban a státustörvény, hiszen – a státustörvénynél is erősebb – jogi köteléket teremt a magyar állam és a kisebbségi magyar személyek között. Ez megerősítheti a magyar kisebbségek elkülönülését a többségtől, és ellentétes azzal a polit ikával, melynek célja a magyar kisebbségek integrációja és emancipációja saját országuk társadalmában. Ezért tartják távol magukat a kettős állampolgárság gondolatától az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja vezetői, akik az integráció és emancipáció, az együ ttműködés és a kompromisszumok politikáját követik a konfrontáció helyett. Ennek jegyében az MKP már a második kormánykoalícióban mond le a benesi dekrétumok kérdésének felvetésétől, noha elvileg persze fontosnak tartaná azok eltörlését. Az RMDSZ pedig – T őkés Lászlóékkal szemben – eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely, miközben fontos kisebbségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán, pedig az RMDSZ szükségesnek tartaná ezt. Erre azt lehet mondani , hogy persze: a romániai és szlovákiai magyarokat nem érinti a vízumkényszer. De a korlátlan beutazásra jogosító ingyenes vízum most már a vajdaságiak és a kárpátaljaiak számára is csupán egyszeri adminisztrációs kellemetlenségre redukálja a problémát. Eg y autóvásárlás több utánjárást kív án. Miről szól hát most ez a kampány, melynek élén persze a Fidesz menetel? Csapody Miklós az ATV október 2i műsorában így érvelt: „...azt, amit a vajdasági magyarok kérnek, hogy tudniillik a magyar állammal valamilyen olyan közjogi viszonyba kerüljenek, ami a számukra lelkileg is és biztonságérzetet adóan is fontos, miközben megtartják ... a Trianon utáni ...tehát... hogy mondjam ... nem a hazájuk, hanem a szülőföldjük és az országuk állampolgárságát, pontosan a szerbet, tehát nem akarnak onnan eljönni, és úgy akarnak mégis magyar honosok lenni, ez teljesen jogos ...”. Nem világos, miféle biztonságérzetről van szó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint a második állampolgárságot nyújtó állam mindenütt védelmet nyújthat polgárának, csak éppen annak az álla mnak a hatóságaival szemben nem, amelynek szintén állampolgára. Hogy a magyar útlevél szabaddá teszi a nyugateurópai utazást, fontos körülmény, de aligha olyan cél, ami a kettős állampolgárság követelését hitelesen alátámasztja (és az Európai Unióban elfo gadhatóvá teszi). Másról van szó: a magyar államhoz fűződő, személyre szóló jogi kötelék létrehozásáról. Sokat elárul a kettős állampolgárság szorgalmazóinak gondolkodásáról Csapody, amikor kimondja: nem tekinti a kisebbségi magyarok hazájának az országot , melyben élnek, s szerinte nem is lehet elérni, hogy azzá legyen. E szerint a kettős állampolgárság kezdeményezői lemondanak arról, hogy a kisebbségben élő magyarok valaha is olyan helyzetbe jussanak, mint azok a nyugateurópai kisebbségek – például a fin nországi svédek vagy a déltiroli németek – , akik hazájuknak érzik az országot, ahol élnek. Ha oly
