Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-29
13 Az ellentmondásos nyilatkozatok és a sajtóban szaporodó találgatások okozta zűrzavart csak fokozta a DSZ főbizottságának hét végi döntése, amely nagykoalíció létrehozását célzó konzultációkra hatalmazta fel Zsivkovicsot és Tadicsot. A me gbeszélést követő sajtóértekezleten Zsivkovics arra utalt, hogy az alkudozások akár hónapokig is elhúzódhatnak. A föltámadt reményeket azonban hamar lehűtötte Kostunica, aki vasárnap közölte, hogy pártja inkább hajlik az új választásokra, semmint hogy besz álljon egy nagykoalícióba. A csalfa menyasszony viselkedéséhez hasonlította Tadics a B92 televízió vasárnap esti politikai magazinműsorában Kostunicáék magatartását, mert szerinte a DSZSZ úgy tesz, mintha a DSZ egyszer már elkötelezte volna magát a kisebb ségi koalíció mellett, és most földhöz vágta volna a jegygyűrűket. Erre viszont ugyanott Mlagyan Dinkics volt jegybankelnök, a gazdasági és szociális megfontolások miatt mielőbbi kormányalakítást sürgető G17+ egyik frontembere azzal kontrázott, hogy nem tu dni, egyáltalán kivel lehet a DSZben érdemben tárgyalni. Merthogy a február 21én esedékes kongresszus közeledtével a párton belül egyre élesebb hatalmi harc folyik a Gyingyics halála óta betöltetlen elnöki posztért Zsivkovics és Tadics között, s az utóbb i szemlátomást nagyobb rugalmasságot tanúsítana a koalíció kérdésében, mint riválisa. Ilyen előzmények után kedden beigazolódtak a borúlátó előrejelzések. Kudarcba fulladt a honatyák első kísérlete, hogy házelnököt válasszanak, hiszen sem az SZRSZ, sem a DSZSZ jelöltje mögött nem sorakozott fel többség. A szavazástól tartózkodó DSZ álláspontja szerint a patthelyzetet csak átfogó koalíciós megállapodás oldhatná meg, ám elemzők szerint az elhúzódó alkotmányos válság ellenére a felek lapzártánkig vajmi kevés jelét adták a kompromisszumkészségnek. Ezért függetlenül attól, hogy a négy demokratikus párt végül megegyezésre jute a parlament elnökének személyéről vagy sem, belgrádi politikai körökben egyre többen tartották elkerülhetetlennek az új választások kiírá sát. vissza AUTONÓMIAVITA ERDÉLYBEN Céltávolság Alkotmányellenesnek minősítette a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét a román Legfelsőbb Védelmi Tanács, s ellenzi azt az RMDSZ is. A budapesti külügyi vezetés közben e lutasította, hogy a nemzeti tanácsot meghívja a februári Magyar Állandó Értekezletre. Újult erővel lángolt fel Erdélyben az autonómiavita, mindenekelőtt Székelyföld kapcsán. Az utóbbi tíz évben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tudatosan hát térbe szorította ezt a kérdést, s a kis lépések politikáját követte. Újabban azonban már az RMDSZ vezetői, köztük Markó Béla elnök is egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy soha nem is vesztették szem elől az autonómiát mint legfontosabb céljukat. „Az elmúlt tizennégy évben az RMDSZ nagymértékben megteremtette az autonómia eléréséhez szükséges feltételeket" - ideologizálta meg eddigi politizálásukat Markó egy múlt hét végi rendezvényen. Az RMDSZelnök azért érezhette most szükségesnek megszólalni az általa é vekig jegelt autonómiaügyben, mert a decemberben megalakult Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elfogadta és a román parlament elé kívánja terjeszteni a székelyföldi területi autonómiáról szóló tervezetét. A nagyfokú önállóságot célul kitűző elképzelés szerint a magyar nyelv a románnal egyenjogú lenne Székelyföldön, a közigazgatásban dolgozóknak, rendőröknek mindkét nyelven tudniuk kellene. Az önkormányzatnak saját rendőrsége lenne, sőt saját elnöke, címere és zászlaja is. A szövegezők odáig mentek, hogy tervezet ük szerint a helyi miniparlament szerepét betöltő Székelyföldi Önkormányzati Tanács felülbírálhatná a román törvényeket, illetve „a régió adottságainak megfelelően alkalmazhatná" azokat. Másfelől az autonóm tartomány rendeleteit csak az Alkotmánybíróság vi zsgálhatná felül, alkotmányossági szempontból. Az autonómiatervre román részről nyomban „ugrottak": a pártok rögtön elutasították az elképzelést, és voltak, akik büntetőjogi eszközökkel is fel akartak lépni a kezdeményezők ellen. Beállt a sorba az államel nökből, a miniszterelnökből, valamint a fegyveres szervezetek minisztereiből álló Legfelsőbb
