Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-29
14 Védelmi Tanács is, amelyet Ion Iliescu államelnök hívott össze sebtében. Ez a testület alkotmányellenesnek titulálta már az autonómiáról szóló törvénytervezetet is , s további vizsgálatokat helyezett kilátásba. Markóék így két tűz közé kerültek: mivel egy tervezet elkészítése önmagában nyilván nem alkotmánysértő, ráadásul a bukaresti parlament mondhat majd róla véleményt februárban, az RMDSZnek ki kellett állnia am ellett, hogy a székelyföldieknek joguk van tervezetet készíteni. Bírálták ugyanakkor magát a szöveget és a készítőket is. Markó szerint a tervezet szakmailag elhibázott, „s aki választási évben egy ilyet próbál a parlament elé terjeszteni, az vagy rossz po litikus, vagy más érdekek vezérlik". Az RMDSZ vezetői szerint az egész procedúra csak a magyarellenes NagyRománia Párt malmára hajtja a vizet. Ez azonban részben annak is a következménye, hogy Markóék az utóbbi években nem tartották fontosnak újra és újr a leszögezni, hogy a legfontosabb - bár távlati - céljuk az autonómia, így úgy tűnt, az ennek apropóján kialakult konfliktusok, illetve a sikeres kis lépések politikájának hatására lemondtak arról. Az SZNT megalakításának (HVG, 2003. november 1.) is részbe n az volt az indoka, hogy az RMDSZ nem vállalta az autonómia gondolatát. Meglepő módon még a személyi elven működő autonómiának - amikor választott önkormányzatára bízta a közösség egyes, főleg oktatási és kulturális ügyeit - a megalkotását sem hozták szób a a romániai magyar politikusok, holott ezt a Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetségnek sikerült keresztülverni. Nem kis részben az ottani Magyar Nemzeti Tanács (HVG, 2004. január 10.) megalakulása volt a példa a székelyföldiek előtt, akik azonban egyből a területi autonómiának akarnak nekifutni. Az SZNTnek egyébként nem is egy, hanem két autonómiatervezete van, ugyanis még tavaly ősszel egy politológusokból és jogászokból álló csoport is készített egyet. Ennek alapja az EU regionális politikája, s szer epel benne - a csomagterv részeként - egy törvénytervezet a régiókról, Székelyföldről mint különleges jogállású régióról, s végül ez utóbbi autonómiájáról. E terv elvérzett azonban a belső SZNTvitákban, de információink szerint a tavasz folyamán azért ezt is a román parlament elé terjeszti néhány képviselő. A székelyföldi kezdeményezés mögött politikai elégedetlenség is áll, amit főleg az RMDSZ jelenlegi - a Markóékkal szemben álló szervezeteket a Magyar Állandó Értekezletre meghívni nem hajlandó Medgyess ykormány támogatását is élvező - felső vezetésével szemben álló politikusok szerveztek. A szálak mozgatója Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki posztját is betölti. Szenátorok és képviselők is vannak a mozgalomban, akik az RMDSZ színeiben jutottak mandátumhoz. Számukra valószínűleg vízválasztó lesz az idei év: Markóék nyilvánvalóvá tették ugyanis, hogy nem tűrik, ha valaki két szervezetben akar egyszerre politizálni. Így nem elképzelhetetlen, hogy az EMNThez húzó politikusok végül kiesnek a bukaresti parlamentből. Addig azonban még hátravannak a júniusi önkormányzati választások, ahol a két tábor összemérheti támogatottságát. Az EMNT vezetői kijelentették ugyan, hogy a szervezet nem kíván vá lasztásokon indulni, ám erre a célra mégis létrehozták a főleg Székelyföldön erősnek tűnő Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), amely a hét végén tartja első kongresszusát. Ez a szervezet a legtöbb magyar többségű településen konkurenciát támaszt majd az RMDS Znek, amelynek vezetői ma még hallani sem akarnak a két csapat közötti tárgyalásról. Ha az MPSZ júniusban jó eredményeket ér el, akkor a feleknek mindenféleképpen le kell ülniük egymással, ha nem akarják a romániai magyarság parlamenti képviseletét veszni hagyni - ahogy az Szerbiában történt a vajdaságiakkal. Háborúskodásig fajulhatnak viszont júniusig az ellentétek. Marosvásárhelyen már mind az RMDSZ, mind az MPSZ megnevezte polgármesterjelöltjét, s ha mindketten indulnak, akkor biztosan nem magyar polgá rmestere lesz a városnak (négy évvel ezelőtt is úgy vesztett az RMDSZ jelöltje, hogy egy szabaddemokratának nevezett kis magyar párt pár száz szavazatot elvitt tőle, s ez végül egy román jelöltnek kedvezett). Most az MPSZ azt javasolta, hogy előválasztáson mérjék fel a két jelölt támogatottságát, ám erre az RMDSZ jelöltje, Kelemen Atilla csak annyit válaszolt, nem a farok csóválja a kutyát. vissza RIBA ISTVÁN
