Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-06
11 Az MSZP választ ási programjában megfogalmazott jóléti célok nem változnak, csak más eszközökkel valósítjuk meg azokat – jelentették be tegnapi évnyitó tájékoztatójukon a párt vezetôi. Kovács László pártelnök elmondta: idén elôtérbe kerülnek a hosszú távú reformok – a köz szolgálati, az egészségügyi, az oktatási és a haderôreform. A gazdaságban a fejlesztéseké lesz a fôszerep – mondta Lendvai Ildikó frakcióvezetô. Kiss Péter kancelláriaminiszter bejelentette: kezdeményezik egy gazdasági, szociális tanács létrehozását, amely ben a munka világa a gazdasági és a pénzügyi élet, a tudomány és a civil társadalom képviselôi kapnak helyet. ne Az MSZP vezetésében korábban csak az uniós csatlakozással kapcsolatban gondolkodtunk az előrehozott választáson - új feltételrendszer, új k ormány. Ám elvetettük, mert úgy ítéltük meg, hogy mindennél fontosabb a politikai stabilitás - mondta kérdésünkre Lendvai Ildikó, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője. Kovács László pártelnök főként akkor látja értelmét egy előrehozott választásnak, h a az Országgyűlésben "elolvad” a kormánytöbbség. Az európai politika történetében nem tud példát arra - mondta , amikor választások után egy a kormánynak nem kedvező időszakban tartottak volna ilyen választást. Ez idegen a magyar alkotmánytól is - állapít otta meg. Az alkotmány értelmében egyébként a parlamentet mandátumának lejárta előtt három esetben lehet feloszlatni. Az Országgyűlés kimondhatja saját feloszlását, vagy - rendkívüli esetekben - a köztársasági elnök teheti ezt meg. Az államfő a választáso k kitűzésével egyidejűleg két esetben oszlathatja fel az Országgyűlést: ha az egy éven belül legalább négyszer megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kormány megbízatásának lejártával a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az e lső javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választják meg. Az államfőnek a döntés előtt ki kell kérnie a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és a parlamenti frakcióvezetők véleményét. Kiss Péter még egy érvet ismer, amely egy előrehozott választás mellett szólhatna: ha a kormányoldal elveszítené legitimitását. Erről azonban szerinte nincs szó. A kancelláriaminiszter kiemelte, hogy nemzetközi tekintélyünknek sem tenne jót, kiszámíthatóságunkat rendítené meg, ha idő előtti válasz tásokat tartanánk. Hasonlóképpen Kuncze Gábor sem támogatja az előrehozott választások ötletét. Ez szerinte a "savanyú a szőlő” effektus és a hatalom iránti vágy megnyilvánulása. Kuncze nem emlékszik arra, hogy az előző ciklusban az MSZP jó közvéleménykut atási eredményei és a kormány népszerűtlensége idején a jobboldal követelt volna előrehozott választásokat. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy nyilatkozott, a Fidesz most egy választást lát maga előtt, ez pedig az európai parlamenti v álasztás. A Fidesz nem foglalkozik azt előrehozott választásokkal. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője lapunknak azt mondta, az előrehozott választás a fikciók világába tartozik. vissza Kostuni ca minden pártot bevonna Népszava 2004. január 6. Megtörte hallgatását Vojiszlav Kostunica, a választásokon második helyen végzett Szerbiai Demokrata Párt elnöke, aki először volt hajlandó konkrétumot mondani a kormányalakításról. Mint fogalmazott, összpá rti kabinetet kell alakítani, vagyis minden parlamenti pártot be kell vonni a kormányzásba. Indoklása szerint széleskörű politikai konszenzusra van szükség az új szerb alkotmány kidolgozásához. Mint mondta, a modern alaptörvény elengedhetetlen feltétele a reformok bevezetéséhez. Kostunica felvetése aligha talál pozitív visszhangra, Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője szerint "merő időpocsékolás összpárti kormányról beszélni". vissza Radikális fordulat Élet és irodalom 2004. január 2. Szerző: Szrgyan Cvijics Végül bekövetkezett: a december 28i parlamenti választásokon a jobboldali nacionalista és xenofób Szerb Radikális Párt, Milosevics hajdani szövetségese nyerte a szavazatok 28 százalékát, 82 helyhez jutva a 250 fős törvényhozásban (Milosevics pártja 21 helyet szerzett). Az arányos választási rendszerben ez nem jelenti a kilencvenes évek szerb rezsimjének visszatértét. A demokratikus reformista pártok 147 helye
