Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-24
3 képest a testület I liescu elnök szerint arra jutott, hogy nem kell dönteniük. És ebben nyilván igazuk is volt. Ahogy igaza volt Markó Béla RMDSZelnöknek, aki megkérdezte: miért kellett egy demokratikus állam biztonságáról gondoskodó testületnek összeülnie amiatt, hogy állam polgárainak egy csoportja előállt egy törvénytervezettel? A román elnök a tervezett etnikai autonómiát antidemokratikusnak és nem európainak nevezte. A tervezgetést viszont nem mondta az állam biztonságát veszélyeztetőnek. Az államfői nyilatkozat megfejté se: amíg a Tőkés püspök nevével jelzett politikusi kör tartja magát a romániai törvényes eljárásokhoz, s tervezetét a megfelelő úton a nemzetgyűlés elé terjeszti, addig a hatalom nem lép közbe. A román vezetők tudják ugyanis, hogy a bukaresti parlament ezt az elképzelést napirendre sem tűzi. Mostanában semmi esetre sem. Tudja ezt az RMDSZ többségi szárnya is. Nyilván ezért is kezelte az utóbbi időben az autonómiakérdést úgy, mint távolabbi, még nem kijelölt időben megvalósítható elképzelést. Egyébként is a romániai magyar párt, ismerve a helyi társadalom többségi véleményét, tudja: az autonómia, a politikai önszerveződés kérdései az erdélyi magyarok számára nem elsőrendű kérdések. A lapunkban csütörtökön közölt kutatás szerint az autonómia intézményesítését messze megelőzik az életszínvonal, a jogbiztonság, az egészségügyi szolgáltatások állapota és a kiterjedt korrupció miatti aggodalmak. A kutatás szerint a romániai magyarok – miközben magyarságukat tudatosan őrzik – azt várnák képviselőiktől, a magyar pár ttól, hogy a megmaradás anyagi hátterének biztosításában érjen el mielőbb eredményeket. Markóék eleve a gazdasági megerősödést, az intézmények kiépítését, a politikai alkupozíciók megőrzését tartják az erdélyi magyarság megmaradása fő feltételének. Tőkés püspök és hívei szerint viszont az autonómiarendszer, mindenekelőtt a székelyföldi autonómia mielőbbi kiépítése őrzi meg a magyarságot. Ráadásul ezt a létező román hatalommal konfrontálva képzelik el. Nem lehet ugyanis másként értékelni azokat a kijelenté seket, miszerint a székely autonómia tervének elutasítása kizárja Románia EUfelvételét. Ez nem bizonyíték, ez vágy. Hacsak nincs birtokukban olyan ígéret magyarországi politikai szponzoraiktól, hogy megvétóznák a román felvételt, ha nincs erdélyi magyar a utonómia. A román EUtagságot sok minden kitolhatja, ez azonban aligha. A jelenlegi román politika képes arra, hogy egyszerre mutassa fel – kifelé – a reformokat, beleértve a legnagyobb kisebbségének tett engedményeket, miközben – befelé – határozottan ne met mond a három erdélyi megye magyar autonóm tartománnyá szervezésének. A román politikai elitben ráadásul nagyon is él az a tudat, hogy az ötvenes években sztálini nyomásra hozták létre a magyar autonómiát, s hogy ez országuk megcsonkításának fenyegetés e is volt. Markó Béla RMDSZelnök ezért is mondhatta az MTInek: akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben, azok vagy rossz politikusok, vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román – magyar v iszonyban. Az „Autonómiát most!” tehát egyedül a román nacionalizmusnak és a kisebbségen belüli hataloméheseknek kedvez. Egyben azzal a kézzelfogható fenyegetéssel jár, hogy megismétlődik a szerbiai eset. Kieshet a parlamentből magyar párt, elveszhet a tö bbségi politika befolyásolásának lehetősége Bukarestben is. És akkor semmivel nem lesznek közelebb az erdélyi magyar autonómiához. vissza Szakmailag értéktelen xeroxkópiák Magyar Nemzet 2004. január 24. Szerző: Kiss Eszter Ve ronika Bár tegnap Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter ünnepélyesen átnyújtotta a szlovákiai Bartókgyűjtemény eddig még kiadatlan részének másolatát Hiller István magyar kulturális miniszternek, a lépést a szakma inkább politikai gesztusnak tekinti , mint valódi előrelépésnek az anyag kutathatóságának terén.
