Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-05
9 lapnak Joschka Fischer. A ném et külügyminiszter ezzel arról próbálta meggyőzi a nizzai szerződésben rögzített szavazati súlyokhoz foggalkörömmel ragaszkodó lengyeleket és spanyolokat, hogy az uniós alkotmánytervezetben szereplő, a népesség számát jobban figyelembe vevő szavazati arán yokkal csak látszólag járnak rosszabbul. A kibővülő EUban ugyanis csak hat nagy, ellenben 19 kis ország lesz - érvelt Fischer. Fischer egy másik, a Financial Timesnak adott interjújában közben egyenesen azzal vádolta Lengyelországot és Spanyolországot, ho gy hatalmi harcukkal kettészakítják Európát. Lengyelország azonban kitartóan ellenáll. Varsó meg fogja akadályozni a megegyezést az új uniós alkotmánytervezetről a közelgő brüsszeli csúcson - figyelmeztetett Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter a brit The Guardianben. A lengyel kormány persze bizonyos értelemben kényszerhelyzetben van, hiszen miközben a kormány, valamint az EU népszerûsége egyaránt csökken, sikert kell felmutatnia. A lengyel publikum pedig igencsak fontosnak tartja, hogy hazája minél nagyobb szavazati súllyal rendelkezzen az EUban. A CBOS közvéleménykutató intézet felmérése szerint a lengyelek 69 százaléka hallott már az alkotmányt övező vitákról, és 72 százalékuk szerint, amíg csak lehet, követelni kell a magasabb szavazati ar ányt, igaz, 46 százalék nem buktatná meg érte az alkotmányt, de 26 százalékuk addig is elmenne. Ráadásul a Varsónak fontos másik kérdésben, a kereszténység alkotmányos említésének ügyében sincs előrelépés. Az Európai Parlament ugyan tegnap tett egy kísérl etet arra, hogy az alkotmányozó kormányközi konferencia hétfői újabb külügyminiszteri fordulója előtt közvetítsen, de a kérdésben nincs sok hatalma. Az alkotmánytervezetben jelenleg szereplő kettős többség azt követeli meg, hogy egy döntést legalább a tagá llamok fele támogasson, és ők képviseljék az uniós lakosság legalább 60 százalékát. A parlament szerint a 60 százalékot kicsit magasabbra lehetne emelni, így a nagyok könnyebben megakadályozhatnák, hogy a kicsik ellenükben döntsenek. Megnehezíti azonban a kettős többséghez ragaszkodó németek és franciák helyzetét a britek "árulása”, akik megígérték Varsónak, hogy 2009ig, a nizzai szerződés idevonatkozó passzusainak lejártáig támogatják a reformok jegelését. Cserébe a lengyelek nem engedik megszüntetni a n emzeti vétót az adózás területén. Az unió elnöki tisztjét ellátó olaszok hétfőre új javaslatot ígértek, mely valószínûleg hasonlítani fog a parlamentére. Budapest London mellett Magyarország szerint az adóügyekben, a szociálpolitikában, valamint a közö s kül- és biztonságpolitikában meg kell őrizni a nemzeti vétó jogát – nyilatkozott Medgyessy Péter a La Libre Belgique címû napilapnak, ezzel felsorakozva az integráció mélyülését lassítani kívánó britek mellé. Medgyessy elmondta: bár ellenzi egy olyan töb bsebességes Európa kialakulását, amelyben első- és másodrangú európaiak élnének, de elfogadja a megerősített együttmûködés lehetőségét, ha az minden ország előtt nyitva tartja a későbbi csatlakozás lehetőségét, és ha az unió anyagilag is támogatja a felzár kózást. Közben Párizsban egyeztettek az európai jobboldali pártok vezető képviselői. Orbán Viktor a találkozó után előremutató lépésként értékelte a kisebbségi jogok védelméről magyar kezdeményezésre megszületett alkotmánykiegészítési javaslatot. A Fid esz elnöke arról is beszélt: jó esély van arra, hogy az unió kormányközi konferenciája jóváhagyja az "egy ország, egy szavazati jogú biztos” elvét, amelyet Magyarország másokkal együtt szorgalmaz. A kisebbségek jogainak védelméről szóló passzus fontosságát hangsúlyozta tegnap az EPben az etnikai kisebbségek és az európai állampolgárság témaköréről rendezett tanácskozáson két magyar megfigyelő is. A fideszes Szájer József kettős mérce alkalmazásával vádolta az EUt, mert míg az megköveteli a jövőre csatlako zóktól, hogy védjék a kisebbségeket, saját maga nem mindig felel meg ennek. A szocialista Tabajdi Csaba azt javasolta, hogy az Európai Parlament folytassa tovább a nemzeti kisebbségek helyzetének megfigyelését, de ezentúl mind a 25 tagállamban. vissza Medgyessy szolidaritást vár az uniótól Népszava 2003. december 5. Az Európai Unió országainak pénzügyileg is segíteniük kell az újonnan csatlakozók felzárkózását: ez nem nagylelkűség, hanem nekik is érdekük, hiszen ezzel erősödő piacra találnak - mondotta luxemburgi
