Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-08
Makovecz és Kós nyomán Az Európa udvar ötletét 1998ban Litomericzky Nándor, Takács Péter és Varga Péter komáromi építészek közösen találták ki az uniós csatlakozásra gondolva. A tervező Litomericzky és a kivitelező Takács között azonban - ahogy a z már KözépEurópában lenni szokott - nézeteltérések támadtak az építkezés kapcsán, így útjaik szétváltak. Litomericzky szerint azonban az eredmény feledtetni fogja a vitákat. "Egy bennünk élő szubjektív Európaképet akartunk bemutatni, olyat, amelyik a s zemélyes élményeinken alapul” - ismerteti meg velünk mûvét személyesen Litomericzky Nándor. Az organikus építészet követőjének vallja magát, példaképeinek pedig Makovecz Imrét, Kós Károlyt, Charles Rennie Mackintosht és Dusan Samo Jurkovicot nevezi meg. A z építés 500 millió korona - hárommilliárd forint - körüli költségét három forrásból finanszírozták. A beruházó, az önkormányzat, valamint a leendő ház- és üzlettulajdonosok tőkéjéből fedezték az építkezést. Ekkora summa kigazdálkodása nagyon szép teljesít mény egy 36 ezres lélekszámú várostól. A magyar jelképek használata ellen nem volt igazán nagy felzúdulás. Ahogy Litomericzky fogalmaz: tálalás kérdése minden. "Megjelent néhány kellemetlen hangvételû írás, s egyesek azt sérelmezték, miért nem Liptószentmi klóson épült fel az Európa udvar. Válaszunk az volt, mi lelkesen támogatjuk, hogy máshol is épüljenek hasonló alkotások. A Varga Péter által felügyelt reklámkampány is nagyon jól sikerült, ezt összekapcsoltuk az uniós csatlakozás népszerûsítésével. A szlov ák televíziókban több reklámklip is lement, tudósítottak az építkezésről az újságok, és szórólapokon is népszerûsítették. Szerencsére nem hallatszottak komolyabb nacionalista hangok. Rudolf Schuster köztársasági elnök és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártj ának elnöke is támogatta az építkezést. Magyarországról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a Nemzeti Kulturális Alapprogram például pénzzel segítette az Európa udvart bemutató könyv kiadását” - mondja el a tervező. "Az Európa udvar 6500 négyze tméteren épült meg, ebből az épületek 3500 négyzetméteren helyezkednek el, az összes szinten a teljes beépített terület nagysága 25 ezer négyzetméter” - sorolja Litomericzky Nándor. Ötven lakás, ötven iroda és száz üzlet van az épületegyüttesben. A tér ala tti szinten egy pláza jellegû bevásárlóközpont ételudvarral, kisebb butikokkal, valamint egy 85 személygépkocsit befogadó mélygarázs. Jelenleg még nincs teljesen kihasználva a létesítmény, de a beruházók bíznak benne, hogy az uniós csatlakozás után majd má sként lesz. Az itt kialakított lakások mérete 43 négyzetmétertől 300 négyzetméterig terjed, az áruk átlagosan húszezer korona - 120 ezer forint - négyzetméterenként. Olyan, mint a mesében Az erdélyi ház alsó szintjén üzemelő Carpathia Caféba térünk be egy reggelire meg egy kötelező Becherovkára. Itt is, mint az egész városban szinte mindenütt, magyarul beszélnek. Tamás, a pincér elmondja, hogy mindenki örül az Európa udvar felépítésének. "Tetszik a helyieknek a végeredmény, különösen télen gyönyörû a hó esésben, olyan, mint a mesében. A városban nincs feszültség a szlovákok és a magyarok között. Az ellentéteket csak a politikusok gerjesztik, mi jól megférünk egymással. A szlovákokat egyáltalán nem irritálják a magyar jelképek. Mindenki sokat vár az uniós csatlakozástól, hogy újra egy város lehetünk majd, két irányítás alatt. Attól egy kicsit tartunk ugyan, hogy az élet valószínûleg még drágább lesz, mivel várhatóan felmennek az árak. Turistaszezonban akár kétezer ember is megfordul egy napon az Európa udva rban, ősszel már halványabb a szezon. A boltok anyagilag egyelőre még nem váltak be, a vendéglátóiparnak azonban elég jól megy a szekere. A tulajdonosok azt remélik, hogy a csatlakozás után még jobban megy majd az üzlet” - véli az optimista pincér. Herva dt plázafíling A téren egy magyar csoportra bukkanunk, természetjáró hölgyek alkotják. Az Európa udvar nagyon tetszik nekik. Rutinos Komáromjáró turisták, knédli és sztrapacska fogyasztásra a Klapka éttermet ajánlják. Minket azonban egy Zlaty Bazant (ar any fácán) cégér igéz meg. Az éttermet romák üzemeltetik, roppant kulturáltan. Szlovák ételek sajnos nemigen vannak, Arany Fácán sem, csak a cégér maradt, meg a felirat a poharakon, ebből német sört szürcsölgetünk. Knédli sincs, van azonban a Jókaibableve s, s az mindent ver, a sztrapacskáról meg kiderül, hogy itt brindzának nevezik. Az Európa udvar alatti bevásárlóudvarban még hervadt a plázafíling. Néhány fiatal ül unottan az ételudvarban, amelynek gasztronómiája a globalizáció
