Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-08
egyentermékeit jelenti. Kín ai, olasz ételek, magyaros koleszterinbombák, valamint az amerikai junk foodok, akárcsak itthon, az anyaföldön. Sajnos a magyar határon kívül itt is üvöltve kísértenek minket a hazai popmezőny elviselhetetlen alkotói, zömében Lagzi Lajcsi versenyistállójáb ól. A téren a házak alsó szintjén lévő shopok, irodák, éttermek mennek jobban. "Mi nem panaszkodhatunk a forgalomra - állítja egy virágüzlet eladója, Füssy Katalin. - Főleg az ajándéktárgyaknak van nagy keletjük.” Igazi szlovák vagy magyar emléket mégsem t udnánk innen hazavinni, inkább a szokásos nemzetközi gagyit lehet kapni itt is. Kiss Katalin, egy másik bolttulajdonos szerint főleg a ruhát árusító butikok csődöltek be. A lakásokat meg szerinte a helyi árakhoz képest drágán adják. A két Kati szintén opti mistán várja az unióba lépést, szerintük több lesz benne a jó, mint a rossz. Egy város, két irányítás "A polgármesteri hivatal támogatta az Európa udvar építésének ötletét - hangoztatja Bastrnák Tibor, Komárom fiatal polgármestere. - A város gazdagabb lett egy újabb látványossággal, ettől a turizmus fellendülését várjuk. Az Európa udvar helyén rozoga, vacak házak álltak, szemetes, ápolatlan telkek voltak. A tér a város tulajdona maradt, ennek fenntartási költségeit az önkormányzat fedezi. Jelenleg Szlov ákiában 14 százalékos a munkanélküliség, Komárom környékén még ennél is magasabb, 2025 százalékos. Nagyon sokan járnak át Magyarországra dolgozni az Audiba és a Nokiába. Komáromban nincs jelentős ipar, aki nem Magyarországra, az Pozsonyba jár dolgozni” - mondja a polgármester. "Most is nagyon jó a kapcsolat a két önkormányzat között. Jelenleg egy új híd építéséért lobbizunk, mivel az Erzsébet híd felett már eljárt az idő, s már nem elegendő a két város közötti forgalom lebonyolítására. Komárom lakosságána k 62 százaléka magyar, majdnem mindenki ért magyarul, de nem célunk az elmagyarosítás” - vallja a polgármester. Az Európa udvar tervezője, Litomericzky Nándor megerősíti a polgármester szavait. Szerinte a szlovákiai magyarságra nem hat ki lényegesen a mag yarországi kormány és ellenzék viszonya. "A kormányváltásokat nem érezzük meg - véli. - Az összes magyar kabinet a lehetőségeihez képest támogatta az itt élő magyar nyelvû kisebbséget. A Szlovákiában építendő autópálya messze elkerüli Komáromot, inkább a h egyeken keresztül vezetik át, hogy kikerüljék a magyarlakta vidékeket. Jelenleg Komárom periferikus helyzetben van, Nyitra a térség központja. A csatlakozás után azonban Komárom lehet az új központ, s ebben segítség lehet a szlovákiai magyar egyetem feláll ítása is, ahol majd kinevelik a szlovákiai magyar értelmiséget” - feltételezi az építész. Az egykor még többségében magyarok által lakott városok - mint például Érsekújvár, Léva - egyre jobban elszlovákosodtak. Igen sok a vegyesházasság, s az ezekből született gyerekek már inkább a többségi létet választják, gyerekeiket a szlovák iskolába járat ják. Korábban még a magyar gyerekek többsége is szlovák iskolába járt, mivel azzal jobban tudott érvényesülni. Ez a tendencia lassan kezd visszafordulni. Sem csellel, sem erővel Az Európa udvar felépítése előtt Komáromot a sem csellel, sem erővel - nec arte, nec marte - nem bevehető, hatalmas erődrendszeréről ismerték a legtöbben. A történelmi városközpontban lévő Öreg- és Újvárat nemrég vásárolta meg a komárnói önkormányzat negyvenmillió koronáért - 240 millió forintért , de a hatalmas építményt még n em tudták megnyitni a nagyközönségnek. A második világháború óta a szovjet, a csehszlovák, majd a szlovák hadsereg használta s lakta le az erődöt. Bastrnák Tibor polgármester szerint az Öregvárat remekül lehetne használni kulturális szabadidőközpontként, például kiállítások rendezésére. A modernebb módszerekkel épített Újvárba szeretnék telepíteni a szlovákiai magyar egyetemet, amelynek felállítását nemrég a szlovák parlament is megszavazta. Van azonban egy kitétel a szerződésben: öt évig csak nonprofit al apon használhatnák a létesítményt. Ez nagyon megnehezíti a hasznosítást. A szlovákiaiak a magyarországi részen lévő erődrészekkel együtt pályáznának az UNESCOhoz, hogy a Duna két oldalán elhelyezkedő épületegyüttes a világörökség része legyen. A törekvést a magyar kormány is támogatja. Európadíjas mellett putri A várost körbevevő bástyarendszer ma még sok helyen nincs olyan állapotban, hogy látogatható legyen. Csaknem egymilliárd koronára - hatmilliárd forintra - lenne szükség ahhoz, hogy a hatalmas é pítményt
