Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-18
17 Józsa László, az országos magyar kisebbségi önkormányzat szerepét betöltő Magyar Nemzeti Tanács elnöke is úgy véli: a vajdasági magyarok abban bíznak, hogy nem lesz visszarendeződés, a reformok folytatódnak. Szerinte a régi rend réme felbukkant ugyan, de a szélsőségesek a sikerüket a kormánykoalíció eddigi botladozásának, bizonytalankodásának és belső vitáinak köszönhet ik. Mint mondta: az emberek csalódtak az elmúlt két évben folytatott kormányzati politikában, amit a választási távolmaradásukkal demonstráltak. Józsa úgy véli: nincs semmi különös a szélsőségesek jelöltjének sikerében, politikájuk támogatottsága nagyjábó l mindig ekkora volt. A problémát a demokratikus erők iránti bizalomvesztésben látja. A vajdasági magyarságot nem látja veszélyeztetettebbnek a vasárnapi választás után sem. vissza Szerbia: elnök helyett tanulság Népszabadság • 2003. november 18. • Szerző: Pilcz Nándor A szélsőséges nacionalista Nikolics támogatói egy belgrádi gyűlésen (kép: Reuters - Marko Djurica) Áldhatja a sorsot a magát demokratának nevező szerb politikai elit, hogy a 6,5 millió választó többsége elker ülte a szavazóhelyiségeket. Ha ugyanis vasárnap megvan a törvénnyel előírt ötven százalék plusz egy fő részvételi arány, ma Seseljpárti elnöke van Szerbiának. Hogy ez mit jelenthet, maga Tomiszlav Nikolics, a szélsőségesen nacionalista párt, az SRS másodi k embere magyarázta meg. Kampányában jelezte: győzelme esetén senki ne számítson demokráciára, helyette megkapja a Milosevicsrezsim „rendjét”. A korábbi munkahelye miatt a „sírásó” ragadványnevet viselő Nikolics nem akárkit utasított maga mögé az elnökv álasztáson. Dragoljub Micsunovicsot, a Milosevicsrezsimet megbuktató demokratikus erők egy csoportjának jelöltjét győzte le. Tény az is, hogy a demokratikus koalíció (DOS) az utóbbi három évben elveszítette a bizalmat, pedig Zoran Djindjics miniszterelnö k márciusi meggyilkolása után a legnépszerűtlenebb intézkedését is megbocsátotta volna a közvélemény. Az egymással acsarkodó politikusok ázsiója mélypontra süllyedt, amit tovább rontott a szűnni nem akaró botrányok, lenyúlások, vesztegetések áradata. Tomis zlav Nikolics felolvasta Vojiszlav Seselj pártelnök Hágából küldött táviratát. A háborús bűnökkel vádolt szélsőségesen nacionalista Seselj az idén önként feladta magát a hágai ENSZtörvényszéken, amely háborús bűnökkel vádolja. Elemzők szerint a december 28án esedékes előre hozott parlamenti választás hagyni fog némi gondolkodási időt a vereség keserű ízét kóstolgató szerb reformereknek. Ha túlteszik magukat ellentéteiken, talán sikerül visszaédesgetniük a többséget. Előnyben Milosevics és Seselj követő i Akár Hágában is maradhat Szlobodan Milosevics, a háborús bűncselekményekkel vádolt volt szerb/jugoszláv elnök és korábbi szövetségese, Vojiszlav Seselj szélsőségesen nacionalista politikus. A vasárnapi elnökválasztás tanulsága szerint az 1980as évek vé gén meghirdetett nagyszerb politikájukat továbbra is széles tömegek támogatják Szerbiában. Tavalyi perbe fogása óta Milosevics folyamatosan ismételgeti korábbi meggyőződését, miszerint ő mindig a szerbek érdekeit képviselte és a javukat akarta 2000ben tör tént megbuktatásáig. A délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék vendégszerete- tét élvező Seselj is hasonló érveket hangoztat, de sokkal harciasabban. A Seseljt kreáló Milosevicsről az ENSZtörvényszéknek más a vé leménye. Azzal gyanúsítja őket, hogy az 1990es években, a délszláv térségben dúló – és jórészt Belgrád kezdeményezte – pusztításokban, etnikai tisztogatásokban, kegyetlen vérengzésekben háborús és emberiség elleni bűnöket követett el. A népirtás vádját is megfogalmazták ellene. Milosevics olyannyira meg van győződve igazáról, hogy a törvényszék illetékességét sem hajlandó elfogadni. Védelmét is maga látja el. Bár a tárgyalást Milosevics betegsége miatt többször megszakították, az ENSZtörvényszék legkésőbb egy éven belül ítéletet akar hozni ügyében. vissza
