Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-02
10 magyar nemesek és a román jobbágyok közötti évszázados konfliktusok. A forradalom ellenségekké alakította őket - holott előtte békességben éltek , mert mindkét nép csak a saját forradalmában és igazában hitt." "Jugoszlávia szétesése után a Szerbiában érvényes történelemtananyagból kiiktatták a szlovénekre, horvátokra, macedónokra vonatkozó ismeretek majdnem teljes egészét. Mindezt a szerb ekre koncentráló tartalommal helyettesítették. A változás ugyanakkor nem érintette a magyarokra vonatkozók részeket. Így a tankönyvek szövege e tekintetben évtizedek óta szinte változatlan" - mondja Mészáros Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem történészdoktora ndusa, aki maga is sokáig tanított vajdasági iskolákban szerb tankönyvekből. A SzerbiaMontenegróban jelenleg érvényes, igaz, állítólag "pozitív" irányban változó tantervben három olyan "lecke" van, amely érinti az 184849es magyar forradalmat és szabadsá gharcot. Ezeket - mondja a tanár - öthat tanórára lehet szétválasztani. "Az előzményekről a Habsburgmonarchia, illetve Magyarország a 19. század első felében című leckékből tudhat meg valamit a szerb diák. Az itt olvashatók a magyar nemesség viselkedését mitizálják, és a magyar nyelv erőltetését nehezményezik" - summázza e fejezet üzenetét Uri Ferenc nyugalmazott újvidéki történelemtanár. Az 184849. évi forradalmak Európában és Az 184849. évi forradalom a délszlávoknál című leckék a magyar forradalom h aladó voltát csak annak kezdetét illetően ismeri el. A magyarok szerepét - így Mészáros - attól kezdve negatívan értékelik, szabadságellenesnek mondják. "A magyarok teljes nemzeti függetlenséget akartak", de azt is kimondták: Magyarországon "csak egy polit ikai nemzet van". A "Kossuth vezette magyar forradalmárok nem tanúsítottak megértést a szerb nemzeti jogok megteremtését célzó méltányos követelések iránt" - ismerteti az eseményeket szerb szemszögből a mai történelemkönyv. A fentiek bizonyítékaként az 184 8. május 15ei karlócai szerb nemzetgyűlést emeli ki, amely a Temesközből, Bácskából, Szerémségből és Baranyából álló külön szerb vajdaság kialakítását kérte a magyar kormánytól - hiába. A gimnáziumi tankönyv idézi még Kossuth Lajos és az "Ausztriaellenes demokratikus szerb erők vezetője", Gyorgye Stratimirovics közötti 1849es pengeváltást is, mondván: "Kossuth karddal fenyegette a szerbeket, Stratimirovics erre azzal vágott vissza, hogy az osztrákokhoz fordul." Ezzel Kossuth nyakába varrva annak felelőss égét, hogy a szerbek nem csatlakoztak a Bécs elleni küzdelmekhez. Már nem Budapest, hanem Belgrád felé mutat kardjával Jellasics Zágráb főterén álló lovas szobra. A titói Jugoszlávia széthullása után ugyanis a horvát városatyák a villamos járta oldalról a tér csendesebb végébe helyezték át az emlékművet. Ezzel, ha lépést nem is, de aktualizált "fő csapásirányt" azért váltottak. "A horvát tankönyvek II. József germanizálási törekvéseivel kezdik tárgyalni a 19. század közepén kitört forradalmakat. Mondván, a németesítési kísérletek nyomán erősödött a horvát nyelv és nemzeti kultúra" - magyaráz egy megközelítést Ternák Zsolt, a budapesti Horvát Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára. A mai horvát tankönyvekben a horvátmagyar viszony elmérgesedé sét a reformkori "magyarosító törekvések"ből eredeztetik. No és abból, hogy a magyarországi forradalmi fordulatot kirobbantó kulcsfigurák "nem kívánták fenntartani a korábbi egyenrangúságot" a horvátokkal. A középiskolai történelemkönyv legalábbis ennek tudja be, hogy a szábor, vagyis a horvát nemzetgyűlés 1848ban a hadvezéri erényeiről ismert, harcias Josip Jellasicsot választotta bánná, aki aztán a krajinai határőrvidék hivatásos hadviselő férfiai élén, Bécs és "a horvát önállóság védelmében" harcba i ndult a "felkelő" magyarok ellen. A bán pákozdi veresége ugyan nem marad ki a téma tárgyalásából, ám ennél több szó nem esik a konkrét eseményekről. A magyar szabadságharc további sorsáról is csak annyi, hogy az - hasonlóan az olasz, francia, osztrák forra dalmakhoz - rövid idő alatt elbukott. Az ellentétek méltó feloldását pedig a horvát diákok a magyar kormány támogatásával hatalomra került Levin Rauch bán és Andrássy Gyula miniszterelnök által kötött 1868as horvátmagyar kiegyezésében vélhetik megtalálni a könyvben. Az osztrák gimnáziumok harmadik, illetve hetedik osztályosai az idén is a bécsi Zeitbilder által kiadott történelemtankönyv két oldaláról ismerhetik meg a magyar 184849et. E szerint "egymástól függetlenül több nemzeti felkelés tört ki a sok nemzetiségű Habsburg Birodalmon belül", és 1848 márciusában a "népek közös tavasza" lett a jelszó. A következőkben tőmondatok sorakoznak egymás után, hogy "Magyarországon Kossuth magyar kormányt követelt, amihez a forradalmi események nyomására I. Ferdinán d császár hozzájárult. Ekkor már sok magyar azt akarta, hogy a Monarchiával való kapcsolat perszonálunióra
