Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-07
7 lehetett hallani: az aradi Szabadságszobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig e nnyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadságszobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadságszobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá, emlék eztetve a klasszikus hármas jelszóra - a szabadságra, az egyenlőségre és a testvériségre , amelyet a szabadságharc is a zászlajára tűzött. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozt a az RMDSZ elnöke. Hozzátette: nem szabad lemondani a küzdelemről, a romániai magyarságnak lesz ereje szembenézni saját nehézségeivel, magyarként boldogulnia saját szülőföldjén. Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter beszé dében kifejtette: az 1848as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György az RMDSZ arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadságszobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondt a - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a romániai magyar honatya , amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a h elyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ug yanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." Dorel Popa aradi polgármester és Dan Ungureanu arad megyei prefektus beszédében egyaránt arra hívta fel a figyelmet, ho gy a románoknak és a magyaroknak össze kell fogniuk, túl kell lépniük az őket elválasztó korlátokon, és együtt kell haladniuk Európa felé. A prefektus szerint a történelem összeköti a két népet. "Biztos vagyok abban, hogy a jelen kérdéseit meg fogjuk a jöv őben oldani, hiszen együtt meg lehet találni a megfelelő megoldásokat" - hangoztatta Ungureanu. vissza Emlékezés az aradi vértanúkra Ünnepségek itthon és külföldön NSZ • 2003. október 7. Az 1848 – 1849es szabadságharc után A radon kivégzett 13 honvédtisztre és a Pesten agyonlőtt Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékeztek a hét végén itthon és külföldön. Budapesten tegnap katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót a Parlament előtt. Jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Több ezren emlékeztek tegnap Aradon az 1848 – 1849es forradalom és szabadságharc 154. évfordulój án a 13 vértanú tábornokról. Az ünnepségen jelen volt Lévai Katalin (MSZP) esélyegyenlőségért felelős miniszter, Dávid Ibolya (MDF), az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. v issza Hazai konzultáció az EUalkotmányról NSZ • 2003. október 7. • Szerző: Munkatársunktól Az Országgyűlés integrációs bizottságában, az európai uniós nagybizottságban vagy egy a célra külön összehívott négypárti fórumon kerülhet sor arra a konzultá cióra, amelyet Kovács László külügyminiszter kezdeményez az Európai Unió alkotmánytervezetéhez benyújtandó magyar javaslatról – tájékoztatta lapunkat Tóth Tamás külügyi szóvivő.
