Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-07
8 Mivel a keresztény értékek beemelését az EU alkotmányába négy ország is támo gatta, Magyarország úgy látta jónak, ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira koncentrál – közölte az Európai Unió Rómában tartott kormányközi konferenciájáról tartott beszámolójában a külügyminiszter. Mint Tóth Tamás lapunknak elmondta: egyelőre nem ké szítettek pontos szövegtervezetet a soros EUelnök Olaszországnak benyújtandó magyar javaslatról, ezzel szeretnék megvárni a pártközi egyeztetés eredményét. Az elképzelések szerint a kisebbségi jogok védelmének fontosságát az uniós alkotmány elején, az eur ópai értékek felsorolásánál említenék meg. – A Fidesz örömmel részt vesz a külügyminiszter által kezdeményezett egyeztetésen – nyilatkozta lapunknak Révész Máriusz, a párt szóvivője. Elmondása szerint azt nem helyeslik, ha a kormány vagy valamelyik tárca kész tények elé állítja az ellenzéket, vagy esetleg egy fontos döntés előtt „egy órával” kezdeményeznek négypárti találkozót. A másik ellenzéki párt, az MDF is részt vesz az egyeztetésen. A demokrata fórum egyik képviselője, Ékes József tegnap az Országgyűlésben napirend előtt külön felhívta a figy elmet arra: jó néven vennék, ha a kormány, illetve a külügyi tárca minden alapvető külpolitikai kérdésről egyeztetne az ellenzékkel is. – Az SZDSZ részt vesz a négypárti egyeztetésen, bár pesszimista a kezdeményezés sikerét illetően – mondta lapunknak Eör si Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának SZDSZes alelnöke, hozzátéve: a párt elutasítja, hogy az európai keresztény értékekre utaljon az uniós alkotmány szövege. A héten folytatódnak a tárgyalások a vízum bevezetéséről az ukrán állampolgárokkal szemben. A magyar és az ukrán delegáció szerdán tárgyal Kijevben. Lapunk úgy tudja, hogy Budapest kész ingyenes vízumot adni az ukránoknak, de elvárja, hogy a magyarok a jövőben vízum és korlátozások nélkül utazhassanak Ukrajnába. (Munkatársunktól) vissza Markó: a vértanúktól ma is félnek Aradi megemlékezés a vitatott mártíremlékműnél, a minorita templomban NSZ • 2003. október 7. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Több ezren emlékeztek meg tegnap Aradon az 1848 – 1849es forradalom és szabadságharc 154. évfordulóján a 13 vértanú tábornokról, akik a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért adták életüket. Az ünnepségek délelőtt szentmisével kezdődtek a helyi minorita templomban. A szertartást követően az egybegyűltek a re ndház udvarán főhajtással tisztelegtek az 1925ben lebontott, és 1999ben az aradi várból kiszabadított szoborcsoport immár restaurált elemei előtt. Király András helyi RMDSZelnök, az Aradi Szabadságszobor Egyesület elnöke ismertette a hányattatott sors ú alkotás történetét, és köszönetet mondott mindazoknak – anyaországiaknak és erdélyieknek – , akik a szobor helyreállítását támogatták. Király közölte: a Szabadságszobrot két héten belül köztéren fel lehetne állítani, ennyi idő ugyanis elég lenne a talapz at befejezéséhez és a restaurált szobrok ráillesztéséhez. Az ünnepségen jelen volt Lévai Katalin (MSZP) esélyegyenlőségért felelős miniszter, Dávid Ibolya (MDF), az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke , és BálintPataki József, a HTMH elnöke, valamint megjelentek a 13 aradi vértanú leszármazottai. Délután az RMDSZ az aradi vár melletti egykori Vesztőhelyen tervezett koszorúzással egybekötött megemlékezést. Itt Dorel Popa aradi polgármester és Dan Ungur eanu Arad megyei prefektus a román – magyar összefogás és az európai betagolódás fontosságáról beszélt. Utóbbi kifejezte reményét, hogy a történelem által összekötött két népnek „a jelen kérdéseit a jövőben sikerül megoldania”.
