Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-04
fideszes képviselő - állt elő, és elképzelésüket magáévá tette a frakció többsége is. Eleinte nagy segítségnek látszott, hogy II. János Pál pápa maga is lobbizni kezdett az ügyért, sőt találkozott az alkotmányozási folyamatot a konvent elnökeként levezény lő, valójában kézben tartó Valéry Giscard d’Estaingnel is, aki eleinte hajlott annak elfogadására. Csakhogy hamar megszólaltak a zsidóság, az európai muzulmán kisebbségek, a csatlakozásra váró, szintén muzulmán Törökország, valamint az ateisták érdekeit védő csoportok, tiltakozva az elképzelés ellen. Ennek ellenére úgy tûnt, egy finomított, immár az európai zsidókeresztény örökségre való utalás mégis bekerülhet az alkotmánytervezet preambulumába. A javaslatot ugyanis több tagállam, köztük olyan nagyok is , mint a katolikus Lengyelország, Spanyolország és Olaszország, támogatta. Született is egy a lengyel alkotmányban szereplő megoldáshoz hasonló szövegjavaslat. Csakhogy a németeket megosztotta a kérdés, és a szociáldemokratazöld kormány végül nem támogatt a és nem is fogja támogatni azt a kormányközi konferencián sem, annak ellenére, hogy a kereszténydemokrata unió (CDU) egy része erre szólított fel. A leghatározottabban azonban Párizs ellenzi az elképzelést, és ez is meg is látszott Giscard d’Estaing szín eváltozásán. Franciaország ugyanis az állam és az egyház szétválasztásának élharcosa, és elképzelhetetlennek tartja egy olyan alkotmány elfogadását, mely ezt az elvet megsértené. Különösen a javaslatnak az a része háborítja fel, amely rendszeres párbeszéde t akart előírni az egyházzal. Mesterlövészek és tüntetések Tízezer rendőr és biztonsági ember ügyel a római kormányközi konferenciára. A rendezvény ma délelőtt tízkor kezdődik, az olasz államfő vadászbirtokán adott ebédig szólalnak fel a 25ök képviselő i, délután pedig az Európai Szociális Fórum és az európai szakszervezetek hallatják szavukat két külön utcai tüntetéssel. A jelszó a nyugalom, de a német No Border, a francia Attac, az angol Globalize Resistance, a spanyol Coordinadora contra l’Europa de C apital és az olasz globalizációellenes tüntetők minél közelebb szeretnének kerülni a „közös kontinensünk jövőjéről zárt ajtók mögött tanácskozó politikusokhoz” – hangzott el a tegnapi, Másfajta Európa is lehetséges címû alternatív fórumon. Az elviek me llett egykét nagyhatalomnál meghatározó szempont az is, hogy nagyszámú muzulmán kisebbségek élnek határaikon belül. A javaslat végül az Európai Parlamentben is kisebbségbe került, a többség leszavazta, hogy a parlament a kormányközi konferencián - ahol me gfigyelői státusban vesz részt - felvegye azt követelései közé. Súlyos csapást jelent az ügy számára az is, hogy Róma számára ma mára az a legfontosabb, hogy még decemberig elvi megállapodás szülessék az alkotmányról, amely így a római alkotmányos szerződé s nevet viselhetné. Elvégre a közösség alapító okmányának, a római szerződésnek a helyébe lép. Silvio Berlusconi kormányfő pedig nem hajlandó semmilyen ügy érdekében veszélyeztetni ezt a célt. Itthon nagy meglepetést okozott, amikor az elképzelés napvilágr a kerülését követően Salamon László, a Fidesz konventbeli küldöttje jelezte, szintén támogatja a kereszténységre való utalás bekerülését az alkotmányba, s ugyanúgy Balázs Péter, a kormány konventi képviselője is. A kormány továbbra sem ellenzi ezt az elké pzelést, de a kormányközi konferencián már nem vette bele hivatalos követelései közé. Medgyessy Péter miniszterelnök a szaloniki európai tanácsülés után ugyan még megemlítette azt a célkitûzések között, de már akkor is a kisebbségek alkotmányos védelmét ne vezte a legfontosabbn ak. Balázs Péter brüsszeli magyar nagykövet lapunknak a döntést azzal magyarázta, hogy Budapestnek két nagyon fontos intézményi követelése van: 1. minden tagállamnak legyen egyenlő jogokkal bíró tagja az Európai Bizottságban, és 2. maradjon fenn valamilyen formában a jelenlegi rotációs elnöki rendszer. Ezek ugyanis meghatározó fontosságúak ahhoz, hogy Magyarország megfelelő módon vehessen részt az uniós döntéshozatalban. Ezzel az ellenzék is egyetért. E kérdéseken túl igazán hatékonyan már csak egy ügyért lehet harcolni, ezért akarnak a kisebbségekre koncentrálni, akiknek a védelmével az ellenzék szintén egyetért. Az ellenzék azonban úgy véli, igenis beférne még egy célkitûzés a magyar követelések közé. Szájer József, a Fidesz integrációs kabinetjének vezet ője lapunknak elmondta: az Európai Néppárt képviselői tovább lobbiznak konzervatív kormányoknál. Egy dolgot azonban nem állíthatnak a kis európai országok: hogy panaszuk nem hallatszik el a kormányközi konferenciára készülődő alkotmányozókig. A nizzai sze rződés szerint minden tagország küldhet egy biztost az EU kormányaként mûködő szervezetbe. Az alkotmány ezzel szemben 15 szavazati joggal bíró és 15 megfigyelő biztossal számol. Ezt a kis és az új államok ellenzik, de félő, hogy javaslataikat ugyanúgy a sz őnyeg alá söprik, ahogy tették az elmúlt hónapokban.
