Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-04
A konferencia legvitatottabb pontjai Európai Bizottság átszervezése A kis országok ellenzik azt a javaslatot, hogy a bizottság szavazati jogú tagjainak létszáma 15 legyen. Csak a nagyoknak lenne így garantált helyük - érvelnek. Nemzeti vétó visszaszorítása NagyBritannia és Írország ragaszkodik ahhoz, hogy tagországok megvétózhassanak egyes döntéseket például adózási vagy bevándorlási kérdésekben. Törvényhozás Kevesen támogatják, hogy a jelenleg i szaktanácsok helyett egyetlen, az Európai Parlament felsőházaként mûködő tanács mondja ki a végső szót az uniós jogszabályokról. Uniós elnök és külügyminiszteri poszt A kis országok a lehető legkisebb hatalmat adnák az elnök kezébe. A keresztény ért ékek megemlítése az alkotmányban Több ország, köztük Lengyelország és Spanyolország ragaszkodik Isten és a kereszténység megemlítéséhez. Nincs recept a legjobb megoldásra Kolláth György alkotmányjogász: A keresztény értékek beemelése az európai alkotm ányba egyértelmûen politikai célokat szolgál, a magy ar alkotmánnyal nem egyeztethető össze. Nálunk ugyanis megfogalmazódik az állam és az egyház elválasztásának elve, miután világi állam vagyunk. Az európai alkotmánynak nincsen alávetve a magyar alkotmány. Preambulumban azonban elképzelhetőnek tartanám enne k megjelenítését. De a fő kérdés: hol van az öt nagy világvallás? Miért pont a kereszténység? Ez a nem keresztény, a nem vallásos vagy a más vallású emberek érzékenységét sértheti. A javaslat nincsen végiggondolva. Harrach Péter képviselő, Kereszténydemo krata Szövetség: A keresztény alapokra való hivatkozásnak bele kell kerülnie az uniós alkotmányba, hiszen az egész európai kultúra keresztény eredetû, igaz, magában foglalja az antik és a zsidó kultúrát is. Amikor erről beszélünk, akkor itt a keresztény so kkal szélesebb alapokat jelent, mint azt sokan gondolnák. Amúgy az elmúlt kétezer év története is erre predesztinál minket. Ez egy befogadó és nem egy kirekesztő jelző – ebben az esetben a múltból való utalás a jelenbe. Nem sértő sem az ateisták, sem a muz ulmánok számára, ezt a keresztény egyházak gyakorlata is bizonyítja. Gábor György vallásfilozófus: Amennyiben az EU alaptörvényében valamilyen formában megjelenne isten vagy a kereszténység, akkor ez egyfajta transzcendentális legitimizációt jelentene. Ez azonban a középkori államokra volt jellemz ő, de egy mai, szekularizált társadalomban nonszensz. A közhatalom legitimizációját az állampolgárok adják. Mivel alaptörvény létrehozásáról van szó, ezért az országok polgáraira vonatkozó közös elveket kellene tartalmaznia. A polgári demokratikus berendez kedésû európai államok lakói azonban többféle vallást, identitást képviselnek. Vallásilag és világnézetileg is megosztott társadalmakról beszélhetünk. Egy alaptörvény nem lehet diszkriminatív, nem deklarálhat olyan elveket, melyek szembeállítják a különböz ő vallású polgárokat. A későbbiekben ugyanis az alaptörvényben szereplő elveket figyelembe vehetnék a törvényalkotásnál. A más vallású vagy az ateista európai polgároknak nem lehet normatívája a kereszténység. Európát a hellén kultúra, a római jog, a zsidókeresztény hagyomány alapjai mellett – mivel mindig nyitott társadalom volt – számos egyéb hatás érte és formálta. vissza
