Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-19
11 gyermekvállalás "hosszú távú befektetés" a családok részéről. Stabil feltételek megteremtését sürgetik, különös tekintettel arra, hogy "a családpolitika bármely elemének negatív megváltoztatása azonnal és tartósan kedvezőtlen hatással van a népesség gyermekvállalási kedvére. Ezzel szemben az elvett kedvezmény visszaadása annak korábbi hatásait már soha nem éri el." Júliusi állásfoglalásukat Medgyessy Péter miniszterelnöknek megküldték. Kaptak már választ? A miniszterelnök úrtól nem, de Szekeres Imrének, a népesedési kormánybizottság titkárának július 17i sajtóközleményét megkaptuk. Ebben az áll, hogy közleményünk meglepetést okozott, mert a Medgyessykormány első intézkedései között csökkentet te a gyermekvállalás terheit. vissza Pelle János Kisebbségi autonómiák Európában: GagauzJeri, a keleti befutó A Moldovai Köztársaság déli részén, a románukrán határ közelében 153 000 ember él a háromezer négyzetkilomé ter kiterjedésű Gagauzia (a helyiek nyelvén GagauzJeri) területén. Az autonómia központja a Chisinautól (a volt Kisinyov), a moldovai fővárostól 105 kilométerre található 74 000 lakosú Comrat. A Chisinaut Bukaresttel összekötő, illetve az Odesszába vezető utak kereszteződésében stratégiailag fontos régió ez, amelynek az olajszállításban is szerepe van. A gagauzokat a XI. században említették először bizánci források. A besenyőkkel, majd a kunokkal keveredett nomád türk nép a Dunán átkelve ekkor telepedet t le a mai Macedónia, Görögország és Bulgária területén. Felvette az ortodox vallást, és a XIII. században Uzi Ayalet néven már egy apró önálló konglomerátumot alkotott a mai Romániában. Két évszázaddal később azonban ez a terület az ottomán birodalom rész e lett. A gaguzok többsége ekkor DélBesszarábia területén élt. Nehéz sorsuk elől 1750 táján kezdtek a cárok birodalmába - eleinte főleg a Krím félsziget településeire - menekülni. A XVIII. század utolsó éveiben a németekhez, szerbekhez, bolgárokhoz és m ás nációk fiaihoz hasonlóan már tömegesen keresték boldogulásukat a birodalomépítő II. Katalin cárnő országában. Ma Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban, Bulgáriában, Görögországban és Törökországban élnek kisebb gagauz közösségek. A közel egy évszá zadig, 1846ig tartó gagauz bevándorlás során a türk nép jó viszonyt alakított ki az oroszokkal, akiktől írásbeliséget - értelemszerűen cirill ábécét - kapott. A gagauz parasztok által 1906 telén, az orosz polgári forradalom alatt kikiáltott Komrati Autonó m Köztársaság alig ötnapos történetét leszámítva így újkori történelmükben nem volt valamirevaló függetlenségi mozgalom. Az 1980as évek második felében általánossá vált szovjet társadalmibirodalmi erjedés azonban a gagauzok földjén is létrehozott egy dem okratikus értelmiségi irányzatot, amely 1988ban a Gagauz Népmozgalom néven intézményesült. Ennek 1989ben tartott első kongresszusa határozatban mondta ki a Szovjetunióban elő 250 000 gagauz igényét az autonómiára DélMoldovában. Kommunista skanzen Ez en a területen türk nemzetiségű, de ortodox vallású szovjet állampolgárok éltek. Önállósulási vágyuk a világsajtóban akkoriban "szuverenitásparádénak" nevezett folyamatban inkább önvédelmi reflex volt a magasba csapó moldovai nacionalizmussal szemben. Ne f elejtsük, a második világháború előtt, alatt és után annektált, erőszakkal szovjetizált Moldovában az 19801990es évek fordulóján roppant erős volt a Romániával való egyesülés - főleg Bukarestből ösztönzött - mozgalma. Az akkoriban nem csak elméletileg el képzelhető unió terve azzal fenyegette a gagauzokat, hogy a létrejövő NagyRomániában óhatatlanul másodrendű állampolgárok, "bétaemberek" lesznek. 1990 augusztusában Comrat ezért kiáltotta ki a Gagauz Autonóm Köztársaságot. És ezért érvénytelenítette a k isinyovi vezetés szinte órák alatt ezt az alkotmányellenesnek minősített lépest. A kommunista korszakban
