Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-19
12 tűzzelvassal üldözött nemzeti identitás akkoriban minden szovjet etnikum életében óriási erővel feltörő érzése a Chisinauvá vált Kisinyovot hamarosan arra késztette, hogy a moldovai (román) nyelvet tegye hivatalos államnyelvvé. A gagauzok 73 százaléka azonban a török, illetve a krími tatár nyelvhez hasonló anyanyelvén kívül csak oroszul beszélt, 96 százalékuk pedig egy szót sem értett románul! Így let t a Szovjetunió szétesése idején számon tartott 153 etnikai konfliktus egyike a gagauz probléma. A moldovai karhatalom és az önhatalmúan kikiáltott kis autonómia miliciájának néhány összecsapásán kívül azonban szerencsére nem tört ki véres háború - szemben Moldova másik súlyos ideológiaietnikai konfliktusával, a Dnyeszter menti oroszok "köztársaságával", amely a vörös zászlós, Leninarcképes Tiraszpol fővárossal mindmáig egyike a világ kevés megmaradt kommunista skanzenjének. A gagauzok azonban 1992 szeptemberében tárgyalni kezdtek, és kínkeserves egyezkedések eredményeként megállapodtak Chisinauval. Ezt nem kis részt a kulisszák mögött afféle kvázianyaországként fellépő Ankara közvetítése, s a busás moldovai befektetésekre tett ígérete tette lehetővé. Belpolitikailag pedig az, hogy 1994 februárjában a választásokon, néhány nappal később pedig a Romániáva l való egyesülésről rendezett március 6i referendumon megsemmisítő vereséget szenvedtek az uniópárti moldovai pártok. A kiválás lehetősége A moldovaiak 90 százaléka (!) azért mondott nemet a NagyRomániaforgatókönyvre, mert most már ők is attól tarto ttak, mint röviddel korábban a gagauzok: hogy ugyanis Bukarest fennhatósága alatt másodrendű állampolgárok lesznek az "igazi" románokkal szemben. Az időközben de jure is függetlenné vált Moldovai Köztársaság parlamentje - az állam 1994 júliusában elfogadot t alkotmányának a Dnyeszter menti és a gagauz autonómiát az alaptörvénybe illesztő 111. cikkelye értelmében - így 1994. december 23án megszavazta a Gagauzia (GagauzJeri) különleges státusáról szóló törvényt. Ez a nap azóta a kis keresztény türk nép nemze ti ünnepe, amelyen a gagauz törvényhozó testület, a népgyűlés (Halk Toplosu) 1995. október 31én elfogadott törvénye szerint készült zászló leng a házak ablakában - természetesen a moldovai zászló mellett. Kelet- és KözépEurópában ez volt az első eset, amikor egy etnikai kisebbség területi autonómiát kapott. Az ezt biztosító dokumentum kimondta a gagauzok jogát a nemzeti azonosságtudat megélésére, nyelvük, kultúrájuk megőrzésére. GagauzJeri politikai és gazdasági önállóságának elismerése fejében pedig K omrat kötelezettséget vállalt, hogy az autonómia polgárai számára azok etnikai hovatartozásáról függetlenül biztosítja a teljes egyenlőséget. Chisinau garanciát kapott Moldova területi integritására nézve is. Más szóval Comrat lemondott a Moldovai Köztár saságból való kiválás jogáról. De - amint a nemzetközi szakirodalomban e kérdésről található legjobb elemzés szerzője, Benkő Levente felhívja a figyelmet - az autonómia alapdokumentuma nyitva hagyja a lehetőséget GagauzJeri kiválására abban az esetben, ha Moldova független státusában változás állna be. Ha tehát Chisinauban a Romániával való egyesülést szorgalmazó és azt megvalósító politikai garnitúra kerülne hatalomra (aminek ma semmi esélye), akkor Comrat elméletileg kiválhat a köztársaságból. A létreh ozandó területi autonómia határait két szempont szerint húzták meg. Automatikusan oda kerültek azok a települések, amelyekben a gagauzok aránya meghaladta az 50 százalékot. DélMoldova öt közigazgatási kerületében pedig 1995. május 28án referendumot tarto ttak. Ha az ott lakóknak legalább a fele az autonómiára voksolt, az adott település ugyancsak GagauzJeri "felségterületéhez" került. A 70 százalékos részvétel mellett zajló népszavazás során a voksolók 90 százaléka igent mondott a tervre. Kilenc - főleg b olgárok lakta - településen azonban érvénytelen volt a referendum. Az összesített eredmények alapján így ma DélMoldova 30 települése, köztük három város lakossága alkotja az autonómiát. A Chisinauval kötött megállapodás értelmében GagauzJerinek három h ivatalos nyelve van: a moldovai (román), a gagauz és az orosz. A hivatalos ügyintézés során Comrat emellett más nyelvek, így a bolgár használatát is biztosítja. A föld, a természeti kincsek, a vizek a Moldovai Köztársaság tulajdonát képezik, de
