Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-16
12 „Halottról jót vagy semmit” – reagált közleményben Illés Zoltán Teller Ede feljegyzésre. „Teller úrnak igaza van: sem az atom, sem a hidrogénbomba gyártásához nem értek, de nem is terheli a lelkiismeretemet tömeggyilkosságban elpusztított milliók halála” – áll a fideszes képviselő közleményében. A hosszú évtizedekig az Egyesült Államokban élő Teller Ede szeptember 10én, életének 96. évében hunyt el. Magyarország kezdeményező szerepre készül az EUban NSZ • 2003. szeptember 16. • Szerző: Füzes Oszkár Balázs Péter tegnap átadta megbízólevelét Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, ezzel hivatalosan is m egkezdte munkáját Magyarország első állandó uniós képviselője. A tudósként és diplomataként is elismert Európaszakértő az EU folyamatosan működő legfontosabb egyeztető testületében, a nagyköveti bizottságban képviseli hazánkat, valamint irányítja a nemcsa k külképviseletként, hanem Brüsszelbe kihelyezett kormányhivatalként működő intézményt. Az év végére csaknem százfősre bővülő állandó képviseletben három nagykövet és ötven szakdiplomata dolgozik, csak e fél évben 160 tanácsi (tagállamközi) munkacsoportü lésen vesznek majd részt. Feladatuk az unió kormányközi egyeztetésének működtetése, a csúcstalálkozók és a miniszteri tanácsok előkészítése, az EUrendeletek előkészítése – s mindebben természetesen a magyar érdekek védelme a pénzügyektől a környezetvédele mig több tucat közösségi területen. Balázs sajtóértekezletén hangsúlyozta: hazánk az EU olajozott működésében érdekelt, s nemcsak „követő”, hanem kezdeményező tagállam lesz. A beilleszkedő fél év fő súlypontja az uniós pénzalapokra és a következő közös kö ltségvetésre való felkészülés, valamint az EUalkotmányt készítő kormányközi konferencia lesz. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: Budapest több szövegváltozatot is készít annak érdekében, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelme bekerüljön az új EUalapszerződésbe. vissza Nincs haladás aradi szoborügyben Iliescu román elnök Budapesten is „megbékélési parkról” beszélt NSZ • 2003. szeptember 16. • Szerző: D. A., O. L. Gy. Jottányit sem közeledett egymáshoz Magyarors zág és Románia álláspontja a sokat vitatott aradi Szabadságszobor ügyében. Mint Ion Ilescu román és vendéglátója, Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnapi, több mint kétórás megbeszélése nyomán többször is elhangzott: mindkét fél az európai értékrend szelle mében kívánja alakítani a kétoldalú kapcsolatokat, az emlékmű ügyében azonban egyelőre a „süketek párbeszéde” folyik, s a (közös) történelmi múlt különböző megítélése beárnyékolja a viszonyt. Mádl a budai Sándorpalotában újságírók előtt azt mondta: lát esélyt arra, hogy a kiengesztelődés jegyében és – egy nem részletezett – speciális koncepció keretében a közeljövőben felállítsák az aradi Szabadságszobrot. Iliescu ezzel szemben ismét azzal – a Budapesten nem túl nagy népszerűségnek örvendő – javaslattal állt elő, hogy Aradon a két nemzet megbékélését jelképező szoborparkot állítsanak fel, s ebben a Szabadságszobor, illetve a román – magyar viszonyt szimbolizáló alkotás is helyet kapna. A magyar kormány, s maga Medgyessy Péter miniszterelnök többször sürg ette, hogy Románia a korábbi megállapodásnak megfelelően állítsa helyre Aradon az 1849 – 49es szabadságharc hőseinek emlékművét. Iliescu, s az őt Budapestre elkísérő Mircea Geoana román külügyminiszter egyaránt arról beszélt, hogy a két ország közvéleménye homlokegyenest eltérő módon ítéli meg a szoborcsoportot. – Olyan megoldást igyekszünk találni, amely nem korbácsolja fel az indulatokat – mondta a román elnök, miután Mádl után ő is félórás sajtónyilatkozatot tett.
