Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-13
elszlovákosodott Senc a járási székhely. Gutoron lassanként elsorvadt a magyar iskola. Legújabban a tizenöt kilométerre levő főváros tehetős lakói építenek itt luxusvillákat. S a fél évszázada még színtiszta magyar faluban ma már a lakosság csaknem fele szlovák. Évente alig találnak öthat elsőst a helyi magyar tannyelvű iskola életben tartásához – mondja, majd felderül az arca: – Ugyanakkor a középszlovákiai nagykürtösi járás egyik falujában, Leszenyén (Lesenice), meglepő módon jelentősen növekedett a magyarok arányszáma. Ez csak azzal magyarázható, hogy azoknak a nagyszülőknek a gyermekei vagy unokái ismét magyarnak vallották magukat, akik a második világháború után kényszer hatására, főleg a kitelepítéstől félve, szlováknak adták ki magukat – magyarázza a szociológus. Kovács László Kovács László, a somorjai magyar tannyelvű gimnázium igazgatója, több történelemtankönyv és h elytörténeti publikáció szerzője a helyi nemzeti közösség elkényelmesedésében látja a nemzetfogyás egyik lényeges eredőjét: – Manapság sokat javult a társadalmi légkör Szlovákiában, senki sem ütközik meg például azon, ha Pozsonyban vagy éppen Zsolnán (Žili na) valaki magyarul szólal meg. Már csak rossz emlék Meciar országlása, amikor Eva Slavkovská szlovák nemzeti párti miniszter a magyar tannyelvű iskolák fokozatos megszüntetésén mesterkedett. Ma a vegyesen lakta területeken, ha a magyar szülők úgy óhajtják , van és lesz anyanyelvű középiskolai oktatás, és remélhetően egy év múlva magyar állami egyetem is lesz. Csak hát még mindig elég sok az olyan magyar családfő vagy anya, aki úgy véli, hogy ha a gyermekét szlovák iskolába íratja, akkor legalábbis miniszter lesz belőle – szakadnak ki belőle a keserű mondatok. Így folytatja: – Aggasztónak tartom azt is, hogy egyre többen csak az úgynevezett konyhanyelvi szinten beszélik az anyanyelvüket. Értelmiségünk jelentős része szlovák nyelven szerzett felsőfokú képesít ést, s közülük bizony nem mindenki tartja fontosnak, hogy megtanulja a magyar szakkifejezéseket. Hozzájuk hasonlóan az átlagpolgár is mindinkább úgynevezett keveréknyelvet beszél. Tegnap például a helyi bankfiókban egy magyar tisztségviselő olyan mondattal válaszolt a kérdésemre, amelyben csak a ragok voltak magyarok. Ha nem tudnék szlovákul, semmit sem értettem volna a közlendőjéből. – meséli. Akadnak, akik már kongatják a lélekharangot a felvidéki magyarság sorsa miatt. Főleg az immár fél évtizede kormán yzati tényezőként tevékenykedő Magyar Koalíció Pártját okolják a nyelvromlásért, ahonnan már nincs messze a nyelv- és a nemzetváltás. Csáky Pál, a kisebbségi ügyekért felelős pozsonyi miniszterelnökhelyettes másként értékeli a helyzetet: – A politikai pá rt feladata a kellő légkör és a törvényes környezet megteremtése. Ezt az MKP megtette. A pozsonyi törvényhozás már ratifikálta a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartáját, megszülettek azok a végrehajtó rendelkezések is, amelyeknek köszönhetően azokon a településeken, ahol az adott nemzeti kisebbség arányszáma eléri a húsz százalékot, hivatalosnak minősül az ő anyanyelvük is. Ezt a határt tíz százalékra szeretnénk csökkenteni, hogy a szlovákiai ruszinok, ukránok, németek és romák is élhessenek ez ekkel a kisebbségi jogokkal. Nem lesz könnyű dolgunk, mert a szlovák ellenzéki tömörülések és a parlamenten kívüli nacionalista pártok már kiásták a politikai csatabárdot. Azt harsogják, hogy újkori Babilonná kívánjuk kárhoztatni Szlovákiát. Ami pedig a ny elvromlást illeti, nem jajgatni kell, hanem cselekedni. Elsősorban az iskolák és a civil szerveződések feladata az anyanyelv ápolása és társadalmi súlyának növelése – hangsúlyozta. Huncik Péter, a dunaszerdahelyi székhelyű Márai Alapítvány elnöke úgy véli , hogy először is a kórismét kellene alaposan meghatározni: – A kormány vagy esetleg az MKP több olyan kutatóprogramot rendelhetne, amely egyértelművé tenné az asszimiláció és az anyanyelvromlás fő okait. Ma már van a felvidéki magyarságnak olyan szellemi kapacitása, amely lehetővé teszi az alapos és tudományos igényű válaszokat minden lényeges kérdésre, dilemmára – szögezi le határozottan. Szabómihály Gizella
