Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-13
Jó példa is akad már a gondok orvoslására. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) egy éve működik a Gramma Nyelvi Iroda, amely tudományos műhely és tanácsadó iroda is. Szabómihály Gizella igazgató tájékoztatójából megtudom, hogy hét tudományos munkatárs dolgozik itt szerény anyagiakért, hiszen többségük csupán pályázatokon nyert ösztöndíjat kap. A Magy ar Tudományos Akadémia egyik kutatóállomásaként a szlovákiai magyar nyelvhasználat, és a kétnyelvűség sajátosságait követik nyomon, készítik a szövegtárat. Ugyanakkor jogi és gyakorlati tanácsokat adnak: a magyar többségű önkormányzatoknak például közigazg atási szótárt készítenek. – Egyre többen fordulnak hozzánk olyan gyakorlati kérdésekkel, hogy mi egyegy szlovák szakkifejezés magyar megfelelője. Olykor egyszerű a válasz, gyakran viszont hetekig vizsgálódunk. Például azt, hogy mi a használatos kifejezés Magyarországon, megfelele a mi fogalmi rendszerünknek, vagyis meghonosíthatóe ugyanaz a kifejezés nálunk – tájékoztat. Kutatásaik eredménye már a honlapjukon is olvasható. – Szeretnénk még eredményesebben folytatni anyanyelvünk felvidéki gyógyítását. Eh hez azonban nagyobb segítségre lenne szükségünk. Hálásak vagyunk az MTA Arany János Közalapítványának a példás támogatásért. S nagyon örülnénk annak, ha más magyarországi és hazai támogatók is felkarolnák terveinket. Több doktoranduszunk tanul jelenleg Mag yarországon és idehaza is. Ha nem szűkölködnénk az anyagiakban, sokan szívesen helyezkednének el nálunk Feladatuk, sürgős tennivalójuk bőven lenne – mondja. Új tervekről tájékoztat Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. – A R ákóczi Szövetség támogatásának köszönhetően immár évek óta tanszercsomaggal és más módon is segítjük a magyar iskolákba iratkozó kiselsősöket és szüleiket. Legújabban pedig építjük az iskolabuszhálózatot is, elsősorban a szórványvidékeken. Tavaly már ez a jármű szállította a Nyitrához közeli Zoboralja kismagyarjait, s gyűjtötte össze a pozsonyi városnegyedekben élő, s az egyetlen itteni magyar tannyelvű, Duna utcai iskolától tíztizenöt kilométerre lakó nebulókat. Olyanokat is, akik eddig a lakóhelyükhöz k özeli szlovák iskolában tanultak. Az új tanévben a Párkányhoz (Štúrovo) közeli Muzslán (Mužla) indítunk újabb iskolabuszt, hogy a környék aprófalvaiból könnyen eljuthassanak ebbe a községbe. Egyre többet hallat magáról a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Köz művelődési Szövetség, a Csemadok is, amelynek új elnöke, Száraz József, egyik lényeges feladatának azt tartja, hogy a szórványtérségekben tetszhalott állapotából ismét életre keltsék magyar szót, továbbá tánc- és zenei anyanyelvünket. Legutóbb a Kassához ( Košice) közeli Nagyidán (Vel,Ida)és a Rozsnyó (Rožnava) melletti Gombaszögön rendeztek kulturális ünnepélyt. Hodossy Gyula Hodossy Gyula, az éppen tíz éve megjelenő egyetlen szlovákiai magyar pedagógiai szaklap, a Katedra kiadója ugyancsak derűlátó: – Ak koriban valóságos szakmai öngyilkosságnak tartották folyóiratindító elképzeléseimet. Mára a lap a felvidéki magyar pedagógusközösség együttgondolkodásának egyik fórumává nőtte ki magát, amelynek sajátos helye és szerepe van a magyarországi és a szlovák sz aklapok között. Sok hasonló, modellértékű felvidéki magyar polgári és szakmai szerveződés izmosodott meg a rendszerváltás óta. Ezért hiszem, hogy a lemorzsolódások ellenére is sokan vagyunk, akik nem adjuk anyanyelvünket, iskoláinkat, templomainkat. vissza Határok nélküli együttműködés a magyar törvényhozók között Budapesti Nap 2003. szeptember 13. Szerző: Neumann Ottó Az európai fórumokon a magyar képviselők kivétel nélkül kiállnak a kisebbségek védelméért. A siker érdekéb en azonban a budapesti törvényhozásnak szorosabb kapcsolatra van szüksége a határon túli magyar politikusokkal. Az Országgyűlés elnöke nyitotta meg tegnap azt a budapesti találkozót, mely a határon túli magyar parlamenti képviselők és az anyaországi törvé nyhozás kapcsolatának erősítéséhez kívánt hozzájárulni. Szili Katalin kifejtette: szükségszerű, hogy hazánk uniós csatlakozása az egész nemzet európai integrálódását jelentse. A házelnök szerint ez úgy érhető el, ha minél szorosabban működnek együtt az uni ós és a csatlakozásra váró országok parlamentjei. Szerinte a konventbe delegált minden magyar képviselő egyetértett abban, hogy a kisebbségek védelmét az uniónak is fel kell vállalnia. Ahhoz azonban, hogy ilyen
