Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-12
9 – Ez bizony a mostani vitának csak egy igen késői szakaszában de rült ki. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára természetesen világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. A dolog jogi oldala viszont arról szól, hogy aki magyar állampolgársággal rendelkezik, mozgásában nem korlátozható. Ha Magyarország kibocsát valakinek egy magyar állampolgárságról szóló dokumentumot, sem a politikai szervezetek, sem a szomszédok, sem a magyar állam nem korlát ozhatja az illető Magyarországon belüli szabad mozgását, letelepedését. A magyar állampolgárság intézményéhez jogok egész sora tapad. Ezektől senkit nem lehet megfosztani. Ezért nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható. Máig sem tisztázott egészen, hogy a vajdasági magyarok kik számára kérik a kettős állampolgárságot. – Ha a román példát próbálnánk magyarra fordítani: azok számára, akiknek a felmenői egykor magyar állampolgárok voltak, és beszélik a magyar nyelvet. – Az egykori magyar állampolgárok és leszármazottjaik ma is megkaphatják a magyar állampolgárságot, ha n em valamilyen nemzetközi szerződés húzta át ezt a jogalapot. Itt mindig felmerül azoknak az esete, akik 1918 előtt az Osztrák – Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és ’44 között Magyarország polgárai voltak. Az ő esetükben, sajnos, nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Akik csak ezekben az időszakokban voltak magyar állampolgárok, azok állampolgárságát nem tekinthetjük hivatkozási alapnak. – Ön a határon túli magyar újság írók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés? – Az Európai Tanács ált al elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést. Ez a dokumentum, melyet Magyarország is aláírt, m egerősíti: az állampolgárság egy állam és egy polgár egymáshoz fűződő jogkötelékének a meghatározása. Az állam és egy polgár viszonyát szabályozza tehát, tekintet nélkül az utóbbi nemzetiségére. Emellett számtalan tanácskozáson felhívták a figyelmünket arr a, hogy a csatlakozási határozat Magyarországot a jelenlegi határaival és polgáraival együtt vette föl az Unióba. A határon túliak közössége nem tartozik ebbe a körbe. Megtörténhet, hogy Románia várható csatlakozásakor a megállapodások olyan rendszere alak ul ki, mely lehetővé teszi, hogy a korábban megszerzett román állampolgárság alapján ebbe a körbe mások is beletartozzanak. Magyarország esetében azonban visszamenőleg már nem lehet módosítani a megegyezéseket. Már 2001ben aláírtuk a bel- és igazságügyi t árgyalási fejezetet, és úgy írtuk alá a csatlakozási szerződést is, hogy nem kértünk az uniós gyakorlattól eltérő szabályozást. – Vane lehetőség arra, hogy a már lezárt, aláírt fejezeteket megváltoztassák, ha menet közben kiderül róluk, hogy nem jók? – 2004. május elsejéig biztosan nincsen. Most zajlik a ratifikációs eljárás, amikor a tagországok parlamentjei egy egyezmény meghatározott szövegét hagyják jóvá. Ha ez lejár, és Magyarország az Unió teljes jogú tagjává válik, a belső szabályozási körben mind en mozog és mozdítható. Tagállamként az ország bármikor bármilyen európai szintű szabályozás megváltoztatására tehet javaslatot. vissza Gazda Árpád /Krónika (Kolozsvár), szept.11./ Dzurinda kemény kézzel tisztogat Mik ulás Dzurinda szlovák kormányfő megszabadult legnagyobb pártbéli ellenfelétől: leváltja Ivan Simko védelmi minisztert, akit egyben a párt vezetéséből is eltávolít. Módszerét azonban többen elődje, Vladimír Meciar lépéseihez hasonlítják. Dzurindával pá rtjában, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióban (SDKU) igazából csak egyetlen ember, Ivan Simko (aki volt már belügyminiszter is) mert szembeszállni. Elindult ellenében a pártelnöki posztért is, ám alulmaradt.