Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-01
8 Kettős állampolgárság: szemforgató Fideszvádak Népszava 2003. augusztus 1. A korábbi magyar kormány diplomáciai lépései és vezető politikusainak nyila tkozatai fényében érthetetlen az a bírálat, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök fogalmazott meg a jelenlegi magyar kormány címére a kettős állampolgárság kapcsán - írta csütörtöki számában a Szabadság című kolozsvári napilap. Az újság a múlt héten re ndezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán elhangzott Orbánbeszéd részleteit visszaidézve hangsúlyozta: "Tudjuk, hogy a mindenkori ellenzék dolga az éppen hatalmon lévő kormányt bírálni. Persze, az sem ártana, ha a bíráló fél becsületesen hozzátenné: mit is tett annak idején, amikor hatalmon volt, a szóban forgó kérdés megoldása érdekében." A Szabadság munkatársa csokorba gyűjtötte, hogy milyen kijelentéseket tettek a kettős állampolgárság kérdéséről a Orbánkormány illetékesei, a kormányfő mellett Mar tonyi János volt külügyminiszter és Németh Zsolt, volt külügyi államtitkára. Az 1998ban hatalomra került új magyar kormány vezetői kezdettől igyekeztek kihátrálni a csupán kampánycélokat szolgáló ügyből. A kommentár szerint a "kettős állampolgárság" helyé t előbb a "különleges státus", majd a "státusféleség", illetve az "egyes kedvezmények" vette át, hogy a végül elkészült jogszabály csupán "a szomszédos államokban élő magyarokról" szóljon. Kormányzati pozícióból akkor a kettős állampolgárság gondolatát csa k a Független Kisgazdapárt támogatta. A tusnádfürdői Orbánkijelentés szemforgató módon elhallgatta azt a tényt, hogy amikor hatalmon volt, a Fidesz nem támogatta a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Most pedig a kiebrudalt egykori koalíciós partner retorikáját ügyes huszárvágással átvéve állítja, hogy a jelenlegi magyar kormány aljas módon viselkedik, mert nem akar kettős állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak - írta a kolozsvári Szabadság. vissza Beregszászi fejfák közt Népszava 2003. augusztus 1. Szerző: Szunyogh Szabolcs Nem is olyan régen jártam "határainkon túl"- ez a kifejezés a Trianonban elcsatolt területek számára van fenntartva. Én gyakran járok határainkon túl. 1 990 januárjában, még géppisztolyok között mi készítettük az első egyórás élő adást Kolozsvárról. És voltam Pozsonyban, Újvidéken, Ungvárott, Beregszászban - nem sorolom. A fontos, hogy mit találtam, mit talál bárki, aki "határainkon túlra" utazik. Nyomort . Nagy nyomort. Ezek a győztes országok? Ezek azok, akik olyan jól jártak a trianoni döntéssel? Sokkal rosszabbul jártak, mint mi. Trianon - és a kishatalmi nacionalizmusok fellángolása - az egész régió gazdaságát tönkretette. Az egyik oldalon a dákoro mán szamárságot szajkózzák, a másikon a hunmagyar szamárságot; mitológiákban gondolkozunk, mitológiákban keresünk igazolást arra, hogy ezeket a bizonyos területeket hová kellene csatolni - mintha a mai helyzet szempontjából nem volna tökéletesen mindegy, kik uralkodtak például Erdélyben ezer évvel ezelőtt, a dákok vagy az avarok, vagy az eszkilek vagy akárki. Az persze tény, hogy Erdély a magyar királyság része volt, s tény, hogy ez az ország nem adta olcsón Erdélyt. A nagyapám végigharcolta az első vilá gháborút. Szerencséje volt, túlélte, de a család anyagilag tönkrement. Zoltán nagybátyám viszont koponyalövéssel vesztette életét a csernigovi csatában. Holttestét dédapám hazahozatta, ma a beregszászi temetőben fekszik. A mi családunk megfizetett minden m egfizethetőt az első világháborúban.
