Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-21
12 az egyéni esélyegyenlőség javítását szolgálják, nem pedig kifejezetten az etnikainemzeti különbsége k védelmét. HVG: Milyen különbségek vannak az EUn belül a tagországok kisebbségvédelmi jogrendjei között? H. M.: A kép mind a jelenlegi, mind a leendő tagállamokat illetően rendkívül változatos. Franciaországban és Görögországban semmilyen kisebbségvéde lmi törvény nem létezik. A francia alkotmány értelmében például ott egyszerűen mindenki francia. Pont. Olaszországban átfogó törvény rendelkezik 12 nyelvitörténelmi kisebbség védelméről. NagyBritanniában és Ausztriában is viszonylag hatékony kisebbségvéd elmi szabályozás érvényes. Ezek többékevésbé az EUtól független nemzetközi szervezet, a strasbourgi Európa Tanács által alkotott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló úgynevezett keretmegállapodáshoz igazodnak. Lettország kivételével az összes tagjelöl t ratifikálta ezt az egyezményt, de az uniós tagországok közül Franciaország és Görögország nem csatlakozott hozzá. HVG: Egy tetszés szerint alkalmazható Európa tanácsi keretmegállapodás nemzetközi politikai, illetve jogi ereje meglehetősen korlátozott az EU alapszerződéséhez és kötelező érvényű direktíváihoz képest. Az uniós jogrendből miért hiányzik a kisebbségvédelem? H. M.: Például azért, mert már a kisebbség definíciójában sem sikerült megegyezni, noha évekig zajlott róla a vita. Jellemző, hogy az Eu rópa Tanács keretmegállapodása sem tartalmaz meghatározást, ezért mindenki, aki egyáltalában csatlakozik hozzá, azt ért rajta, amit akar. Észtországban például kivonták a kisebbség fogalmából a nem észt - hanem például orosz - állampolgárokat, NagyBritann iában pedig a "vallási kisebbséget" nem ismeri a törvény. Ráadásul Európa két fele között az egyik sajátos különbség az, hogy míg Nyugaton a kisebbségi kérdések elsősorban a viszonylag friss bevándorlók és a tömeges menekültprobléma kapcsán merülnek fel eg yre élesebben, addig Keleten alapvetően az úgynevezett történelmi kisebbségek helyzetéről zajlik a vita. HVG: A faji és etnikai diszkriminációt júliustól uniószerte egységes elvek szerint tiltó közösségi jogszabály nem elegendő garancia a kisebbségek véde lmére? H. M.: Azok szerint nem, akik a kisebbségi jogokba az úgynevezett kollektív jogokat is beleértik, vagyis azt, hogy az állam köteles kifejezetten támogatni a népesség egy bizonyos csoportjának például az etnikai, vallási vagy kulturális azonosságát, s nem elég csupán az egyéneket megóvni a hátrányos megkülönböztetéstől amiatt, mert történetesen ehhez vagy ahhoz a csoporthoz tartoznak. A kollektív jogok azonban mélyen beavatkoznak egy állam szuverenitásába, és kijelölésük elválaszthatatlan a kisebbség fogalmának meghatározásától. A magam részéről viszont kétlem, hogy az európai politikusok belátható időn belül képesek lennének közös definícióban megállapodni. HVG: Ezek szerint igazuk van azoknak, akik kettős mérce alkalmazásával vádolják az EUt, amel y a belépni szándékozóktól mást követel meg, mint a már bent lévőktől? H. M.: Annyiban igen, hogy a koppenhágai kritériumok a jelenlegi tagországokra valójában nem kötelezőek, és nem is létezik olyan - a tagjelöltek esetében alkalmazott éves országértékel ésekhez hasonló - uniós mechanizmus, amely szisztematikusan ellenőrizné a tagkormányok kisebbségi politikáját és gyakorlatát. Sőt minden jel arra mutat, hogy ha valamikor is bármilyen ilyen irányú javaslat születne, az a tagállamok merev ellenállásába fog ütközni. Márpedig ez a mostaninál is súlyosabb problémát okozhat majd akkor, amikor a balkáni országok uniós tagsága kerül terítékre. HVG: Az alapszerződés helyébe lépő új EUalkotmány tervezetét kidolgozó konvent magyar tagjai erősen szorgalmazták, hogy a dokumentumba kerüljön be a nemzeti kisebbségek védelmének kötelezettsége, de kudarcot vallottak. A magyar miniszterelnök azonban bejelentette, hogy az alkotmányt véglegesítő kormányközi konferencián tovább küzd ezért, s azt is, hogy Jacques Chirac franci a elnök támogatásáról biztosította ezt a törekvését. Az nem váratlan, hogy például a katalán euroatyák a magyar kezdeményezés
