Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-21
13 mellé álltak. Ám elképzelhetőe ekkora pálfordulás attól a Franciaországtól, ahol 8 millió muszlim polgárnak egyetlen képviselője sincs a nemzetgyűlésben? H. M.: Rendkívül meglepőnek tartanék egy ilyen fordulatot, ez ugyanis minimum alkotmánymódosítást követelne Franciaországban, ahol pár esztendővel ezelőtt az alkotmánybíróság kifejezetten megtiltotta, hogy Párizs csatlakozzon az E urópa Tanácsnak a kisebbségi nyelvek védelméről szóló konvenciójához. Egyébként is ahhoz, hogy az uniós szabályozást megváltoztassák, minden, a kisebbségekkel kapcsolatos ponton egyhangú szavazás szükséges. Márpedig amíg ezt a megkötést nem változtatják me g úgy, hogy a módosításhoz elegendő legyen a szavazatok minősített többsége - és szerintem szinte kizárt, hogy ez a változtatás bekövetkezzen , eléggé reménytelen, hogy 25 ország megegyezzen például a kisebbség definíciójában. HVG: A keleteurópai kisebb ségek - elismert jogaik tekintetében - nagy reményeket fűznek az EUtagsághoz. Ezek szerint hiú ábrándokat kergetnek? H. M.: Az antidiszkriminációs direktíva mindenképpen előrelépést hozhat a számukra annyiban, hogy jogi eszközökkel járul hozzá az általuk elszenvedett társadalmi hátrányok felszámolásához, s egy uniós jogszabály érvényesítése az EU luxemburgi bíróságán is kikényszeríthető. Az Európa Tanács egyre fejlődő monitorozótevékenységét és ennek általános politikai jelentőségét semmiképp sem szabad l ebecsülni, de nyilvánvaló, hogy Strasbourgnak sokkal szerényebbek az eszközei, mint Brüsszelnek. Mégsem vagyok túlzottan optimista. Az EUba való bejutás "mézesmadzagja" például megegyezési kényszer elé állította a kisebbségi politika miatt összekülönbözöt t Magyarországot és Romániát, de a tagság után ez a hatás elmúlik. A belépést követően megfogyatkozhatnak a kisebbségek helyzetének javítására fordított források is, megszűnik például az a "pántlikázott" pénz, amit PHAREsegély formájában az EU kifejezette n a romák társadalmi integrálásának előmozdítására adott a tagjelölteknek. Az új tagok költségvetését a következő években erősen megterhelik majd az egységes piacba való beilleszkedéssel járó kötelezettségek, amelyek teljesítését az Európai Bizottság szigo rúan számon fogja kérni, a felzárkóztató támogatások pedig nem ömlenek az első perctől kezdve. Félő, hogy ebben a helyzetben a kisebbségek problémái a lista végére csúsznak majd. A brit állampolgárságú szakértő a kanadai Kingstonban szerzett politológusi diplomát, amit a Londoni Egyetem Oroszországgal és KeletEurópával foglalkozó tanszékén doktori fokozattal toldott meg. Később a Cambridgei Egyetemen a posztszovjet államok átalakulását vizsgáló kutatócsoport tagja volt, majd az Oxfordi Egyetemen újabb tu dományos fokozatot nyert el Lettország nemzetiségi politikájának elemzésével. Néhány évig az Oxford Analytica Ltd. nemzetközi konzultáns cég munkatársaként keleteurópai elemzéseket írt politikai és üzleti döntéshozók számára. Két éve az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Policy Studies, CEPS) neves brüsszeli kutatóintézethez szegődött, ahol főként a kibővülő EU kisebbségi kérdéseivel foglalkozik. vissza Kocsis Györgyi / Brüsszel Alkotmányozó parlam ent? SZILI KATALIN: NEMZETI ALAPKÉRDÉSEKBEN EGYEZSÉGRE KELL JUTNUNK 2003/34 - Közélet Bányai György A napokban ő is felvetette: szükség lenne új alkotmányra. A hatályosat még 1949ben szövegezte és szavazta meg az akkori, nem éppen demokratikus Országg yűlés. A parlament elnök asszonyával erről is beszélgettünk. Gondolom, nem véletlen, hogy éppen augusztus 20. előtt hozta szóba az új alkotmány ügyét.
