Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
14 National Federation (Gereben István); Az Emberi és Állampolgári Jogok Franciaországi Magyar Ligája (Méray Tibor) Magyar Szocialista Párt (Tabajdi Csaba); Magyar Demokrata Fórum (Dávid Ibolya); Szabad Demokraták Szövetsége (Eörsi Mátyás); Fidesz (Németh Zsolt); a magyar kormány (képviseletében Kovács László). Furcsa összetétel. Hosszú és kemény viták után késő estére megszületett a megállapodás a kedvezménytörvény módosításáról a Magyar Állandó Értekezlet budapesti, hetedik ülésén. A módosításcsomagot tartalmazó zárónyilatkozatot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. A kiadott hosszú zárónyilatkozat 12 fejezetéből 7 az Európai Unióhoz való csatlakozás váll alásáról és dicsőítéséről szól. A lényegre az alábbi két semmitmondó fejezet utal: "A határon túli magyarság és Magyarország jelenlévő képviselői emlékeztetnek Magyarországnak a törvénnyel kapcsolatos azon törekvésére, hogy a szomszédos országokban élő mag yarokról szóló törvény végrehajtása a nemzetközi jog alapelveivel, a mértékadó európai megoldásokkal és az érintett szomszédos országok szuverenitásának tiszteletben tartásával szolgálja alapvető céljainak megvalósítását. E törekvésében Magyarország fennta rtás nélkül élvezte a határon túli magyar közösségek felelős képviselőinek bizalmát és támogatását." "A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megvitatták a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról készült javaslat tervezetét. Állás pontjaikat kifejtve egyetértettek abban, hogy – a törvény eredeti céljait – azaz a határon túli magyarság identitásának megőrzését és szülőföldön való megmaradását – meg kell őrizni; – a törvénnyel jobb esélyt kell biztosítani a szülőföldön magyarként val ó boldoguláshoz; – a törvény Magyarország és más államok európai uniós taggá válása után is érvényben maradjon; – a Magyar Igazolvány jelentősége semmilyen formában ne sérüljön." A határon túliak egyike sem volt megelégedett a szóban elhangzott módosítá sokkal, de többségük belátta, hogy kész helyzet előtt állnak, és jobb mint a semmi alapon aláírták. Érdekes foglalkozni az aláírást megtagadók véleményével. Németh Zsolt szerint a státustörvény eredeti állapotában sem ütközik az uniós szabályokkal. A fides zes politikus elmondta: a határon túli magyar szervezeteknek nem volt más választásuk, kényszerűen fogadták el a kormány tervezett módosításait. Nagyon erősen kifogásolta, hogy kimarad a törvényből az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. A Fidesz nevé ben megtagadta a Zárónyilatkozat aláírását. Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében tartózkodott az aláírástól. Így nyilatkozott: "A VMDP választmányának ülésén megállapodtunk, hogy a kedvezménytörvény a nemzeti egységet hivatott biztosíta ni, s ha ez sérül a módosítások során, akkor nem írjuk alá a zárónyilatkozatot. Egyfelől elfogadtuk a Fidesz Polgári Szövetség által kiemelt ellenérveket, másrészt, amikor megindokoltam, hogy miért nem kívánom aláírni a zárónyilatkozatot, akkor elmondtam, hogy a délvidéki magyarság számára az igazi megoldás a kettős állampolgárság lenne." A VMDP elnöke elmondta, hogy az elmúlt 13 év alatt nem kapott a párt, illetve a délvidéki magyarság kellő támogatást az anyaországtól autonómiatörekvéseihez. Kovács Miklós , a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke volt a másik határon túli magyar vezető, aki nem adta nevét ehhez a minősíthetetlen, magyarellenes összeesküvéshez. "A továbbiakban már semmi garancia nincs arra, hogy a magyarországi kormány ne pr óbálja újból és újból engedményekre, illetve önmegalázásra rászedni a Magyar Állandó Értekezlet tagjait. Az egységes magyar nemzet elvének visszavonása a határon túli magyarokat eltaszító gesztus Magyarország részéről, amit semmilyen magyarázattal nem lehe t semmissé tenni, hiszen a státustörvény lényege az egységes magyar nemzet elvének kimondása. Ezzel szemben, aminek tanúi lehettünk, azt úgy hívják, hogy jogfeladás, abban az értelemben, ahogy ezt a kifejezést Kossuth és Deák használta. Mi ezt a kérdést el vi kérdésnek tekintettük, és nem az volt a döntő, hogy egyik vagy másik konkrét kedvezményben sikerüle átmeneti ígéretet kicsikarni, hanem az, hogy sikerüle a nemzeti jelleget megóvni. Minthogy ez nem sikerült, a jogfeladásban a KMKSZ nem lehet partner. Szövetségünk eldöntötte, hogy a tavaly novemberi MÁÉRTülésen megkötött kompromisszum az engedmények végső határa a kedvezménytörvény módosítását illetően, tovább nincs értelme hátrálni, hiszen a törvény lényegének a feláldozását várták el tőlünk. Vélemény em szerint a magyar kormányzat egyfajta túlteljesítési kényszerben szenved a szomszédos országokkal, és még inkább a pontosan meg nem határozott, de annál gyakrabban emlegetett európai erőközpontokkal szemben. Ez a
