Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-30
4 Cikkek: BP0245 4 130 MTIb2008 Kettős állampolgárság/vajdasági magyarok - külügyi szóvivő kod: KULP fk: HU/RM ld: Budapest, 2003. július 29., kedd (MTI) - A magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgá rság kérd ésével, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EUtagságot és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő kedden az MTI érdekl ő- désére. Tóth Tamás úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgárság kérdésével. "Ez problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a pro blémák generálásának irányában megy" - hangsúlyozta. Július közepén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) aláírásgyűjtést kezdeményezett annak é rdekében, hogy Magyarország kettős állampolgárságot adjon a délvidéki magyaroknak. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is úgy nyilatkozott, hog y a kettős álla mpolgárság elérése pártja elsődleges célkitűzései közé tartozik. A külügyi szóvivő viszont úgy véli, a kettős állampolgárság esetleges kiszélesítése lavinát indíthatna el, hiszen "miért lenne több joguk a vajdasági magyaroknak a kettős á llampolgárságra, mint például a kárpáta ljaiaknak, a felvidékieknek, vagy azoknak, akik Burgenlandban élnek". "A Külügyminisztérium nem a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozik, hanem azt a problémát próbálja kezelni, milyen nehézségeket jelenthet a vajdasági magyarság számára, hogy Magyarország n o vembertől vízumkötelezettséget vezet be SzerbiaMontenegróval szemben" - mondta a szóvivő. Kifejtette: a külügyi tárca megérti, hogy a vajdasági magyarok emocionális okokból, valamint attól a félelemt ől vezetve, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezedik Magyarország EUcsatlakozását követően, megoldásokat keresnek, azonban "nem a jó irányban teszik ezt". Tóth Tamás elmondta: a vajdasági magyarok képviselői a vízumrendszer bevezetése m iatt aggódnak, és erre gondolják megoldásnak a kettős állampolgárságot, "de a két dolognak nincs köze egymáshoz". A szóvivő kitért arra, hogy Magyarország hosszabb ideje folytat biztató tárgyalásokat SzerbiaMontenegróval és Ukrajnával arról, hogy az a két szomszédos országban élő magyarok a lehető legkedv ezőbb, legegyszerűbb módon, a leggyorsabban és a legolcsóbban tudjanak beutazni Magyarországra. Végleges megállapodás még nem született, de a szóvivő szerint minden bizonnyal sikerül elérni, hogy a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok hosszabb időre szóló, többszöri beutazást lehetővé tevő és olcsó magyar vízumot kaphatnak majd. Elképzelhető, hogy bizonyos kategóriákban Magyarország vízummentességet is biztosítani tud számukra. Ezek közé tart ozhatnak a sport- és kulturális célból utazók, az üzletemberek. Tóth Tamás hangsúlyozta: sem Magyarországnak, sem a vajdasági magyaroknak nem érdeke, hogy utó bbiak elhagyják szülőföldjüket, éppen ellenkezőleg. "Amennyiben a szülőföldön maradnak és az anyaországgal való kapcsolattartás problémamentessé válik, akkor a kettős állampolgárság kérdése kiküszöbölődik" - jelentette ki. A kérdés megoldásában a külügyi tárca fontos tényezőként számol azzal, hogy SzerbiaMontenegró m inél hamarabb az Európa i Unió tagjává válik. "A magyar diplomácia az utóbbi időben kifejezetten prioritásként kezeli Belgrád csatlakozásának ügyét, és a maga lehetőségein belül mindent megtesz ennek érdekében. Hajlandóak vagyunk átadni tapasztalatai nkat és más módon is segít eni tudunk" - mondta Tóth Tamás. Kiemelte, hogy Magyarország csupán közelgő EUtagsága miatt vezet be novembertől vízumkötelezet tséget SzerbiaMontenegróval szemben. Szerinte ha Belgrád megfelel a vonatkozó kritériumoknak, akkor Magyarország szorga lmazni fogja, hogy SzerbiaMontenegró lekerüljön az EU vízumkötelezetti listájáról. "Hosszú távon az EUtagság, illetve a közös európai állampolgárság jelenthet megoldást" - fűzte hozzá. Tóth Tamás azt mondta, hogy a kettős állampolgárságot a nemze tközi jog és az országok általában "k iküszöbölni próbálják, nem pedig generálni".