Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-30
5 Jelenleg különböző feltételek teljesülése esetén van lehetőség külföldi állampolgárok magyarországi honosítására, de csak egyéni alapon, nem pedig kollektív módon. A szomszédos országokban élő magyarok úgynevezett szuperkedvezményes eljárásban juthatnak magyar állampolgársághoz, vagyis egy év magyarországi tartózkodást követően kérhetik honosításukat. Mások számára ez csak nyolc év után lehetséges. vissza BP0277 4 230 MTIk1092 Horvátország/Magyarország - Pagszigeti nyaraló ajándékba a magyarországi horvátoknak kod: megállapodás/KULP fk: HR/HU ld: Zágráb, 2003. július 29., kedd (MTI) - A horvát állam egy Pagszigeti nyaralót ajándékozott téríté smentesen 20 évi használatra a magyarországi horvátoknak. Az ajándékozásról szóló szerződést kedden Zágrábban írta alá Goran Granic horvát miniszterelnökhelyettes és Karagics Mihály, a magyar Országos Horvát Önkormányzat elnöke. A létesítmény a magyarországi horvátok, gyermekek, fiatalok és pedagógusok oktatási és kulturáli s tev é- kenységét szolgálja, és hozzájárul nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük és hagyományaik megőrzéséhez - mondta Kragics Mihály az aláírást követően. A megállapodás értelmében a magyar fél elvégzi a használatra kapott nyaraló szükséges felújítását, é s vállalja a használati és a karbantartási költségeket - jelentette a HINA horvát hírügynökség. vissza Német – cseh vita a kitelepítettek központjáról NSZ • 2003. július 30. • Szerző: Dunai Péter Németországban és Csehországba n szélesedik a vita a kitelepítettekre való emlékezést szolgáló – ma még nem létező – alapítványról, központról. Szükség vane egyáltalán a kitelepítetteknek emléket állító intézményre? Nem csúszike félre a jogos igény, nem lesze egyfajta szándékolt el lenpontozása a holokausztnak, a fasizmus más bűneinek? Ha mégis feláll a központ, milyenné alakítsák? Német nemzetivée, amit a németországi jobboldal, a kitelepítettek szövetsége akar, vagy németországi székhellyel, de európaivá, amely mellett Markus Meck el szociáldemokrata képv iselő kardoskodik? Vagy adjanak helyet lengyel és cseh értelmiségiek véleményének, amely szerint a ném etek által ajánlott formában nincs szükség a kitelepítettproblémára való emlékez(tet)ésre? Peter Glotz (SPD) politikus áthidaló m egoldást támogat, amely a leendő berlini központ mellett még egyet alapítana a lengyelországi Wroclawban. Glotz nem ért egyet a holokausztpárhuzam táplálta aggodalmakkal, és megfogalmazása sajátos egy szociáldemokrata politikustól: „Látni kell, hogy az egy ik oldalon a holokauszt, a másikon a kitelepítések a gyilkos erőszak különböző formái. Ezért nem emelhető az egyik a másik szintjére.” A probléma szerteágazó: a hitleri fasizmus idejéből gyökerező gondoknak számos, máig élő gyö- kere, leágazása van, s – mint a közelmúlt eseményei jelzik – felbukkan a lengyel – ukrán kapcsol a tokban is. – Lengyelországban az ott élő németek sora ma jobban megy – állapítja meg a bajor szociális ügyek miniszte- re. Csehországban viszont továbbra is ellentmondásos vélemények csapnak ö ssze a második világháborút követően a német és a magyar kisebbséget kitelepítő Benesdoktrína, a Csehországban élő németek és szu- détanémetek körül. Adjanake anyagi kárpótlást a kitelepítetteknek? Petr Mares miniszterelnökhelyettes ezt elképzelhetőnek t artja, Vladimír Spidla kormányfő viszont elutasítja a javaslatról még a vitát is. A kitelepítettekre való e mlékezés központja – mint a tegnapi Süddeutsche Zeitungban a cseh parlamenti elnök, Lubomír Zaoralek cikke jelzi – ismét felélesztette a súlyos nézet különbségeket Prága és München bajor tartományi székhely (kevésbé Prága és Berlin) között. Zaoralek figyelmeztet: „végzetes következményekkel” járhat egész Eur ó- pa számára, ha a kitelepítések keltette traumát intézményesíteni próbálják. vissza
