Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-28
6 tizenkét községben húsz százalék al á estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetők. Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), elérte viszont a 20 százalékot a magyarok aránya a Gömörben fekvő Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) esetében. Ezzel szemben 68ról 91re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idő alatt az ott élő ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett. A roma nép esség lélekszámának alakulása nyomán a romák négy községben, köztük a néhány éve súlyos árvíztragédiát elszenvedett Sárosmegyei Jernyén (Jarovnice) veszítették el ezt a jogukat. Az ukrán kisebbség 1991es 18 településsel szemben ma már csak hat faluban él het e jogával. Az anyanyelvét egyetlen faluban, a barsi Kunvágásán Kunesov - Kuneschhaj) érvényesítő német kisebbség lélekszáma ott szintén húsz százalék alá esett vissza, ám egy másik barsi faluban, Kékellőn (Krahule) a németek emelkedő lelekszámuk nyomán anyanyelvhasználati jogot nyertek. vissza Németh: Európa megosztására törekszik Amerika NSZ • 2003. július 28. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Az európai betagolódás világpolitikai vonatkozásainak elemzésével zárult szombaton Tusnádfürdőn a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Munkáját S zilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője, a rendezvényt szervező Jakabffy Elemér Alapítvány kuratóriumi tagja sikeresnek értékelte. A Nagyhatalmi érdekek és KözépEurópa jövője címmel rendezett vitában Németh Zsolt, az Országgyűlé s külügyi bizottságának fideszes elnöke és Lőrincz Csaba, a Fidesz külügyi szakértője egybehangzóan azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem az erős és egységes Európa létrejöttében érdekelt. Úgy vélték, az amerikai külpolitikai stratégiában a megosz tott Európa kapott helyet. Németh Zsolt szerint ebben a helyzetben Európa számára a kérdés az, hogy tude és képes lesze előremenekülni, vagy kiszolgáltatott lesz a külső tényezőknek. Lőrincz szerint a középeurópai országok számára fontos az Egyesült Áll amok által kínált partnerség, igaz, ezzel olyan partnerségi koalíció tagjai lesznek, ahol nem kifogástalan demokráciák társaságában találják magukat. vissza Iliescu ellenzi a zsidó kárpótlást NSZ • 2003. július 28. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Diplomáciai feszültséget okozott Bukarest és Jeruzsálem között Ion Iliescu román államfő kijelentése, amelyben a holokauszt egyedülálló mivoltát kérdőjelezte meg. A Haarec napilap pénteki számában megjelent interjúban Ion Iliescu rom án államfő kifejtette: „A holokauszt nem egyedül a zsidó lakosságot érintette Európában. Sokan mások, köztük lengyelek haltak meg hasonló módon.” Leszögezte: a náci korszak Romániájában a zsidókat és a kommunistákat egyformán kezelték, a történtekért azonb an „nem lehet a román népet és társadalmat vádolni”. Iliescu közölte: a jelenlegi gazdasági helyzetben a zsidó közösségtől elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásáról nem lehet szó, az ezt célzó kereseteket „el kell halasztani vagy el kell utasítani”, hisz en nem lehet „megnyúzni” a ma élőket azért, hogy visszafizessék mindazt, amit a második világháború idején vagy pedig azt követően államosítottak. Az elnök kijelentései Izraelben óriási felháborodást okoztak. A román nagykövetet berendelték az izraeli kül ügyminisztériumba. Megdöbbenésének hangot adva Tomi (Joszef) Lapid miniszterelnökhelyettes, igazságügyminiszter leszögezte: a megjegyzések érzéketlenségről tesznek tanúbizonyságot. A tiltakozásokra reagálva Iliescu értetlenségét fejezte ki: „Azt mondtam, hogy a holokauszt általános, európai jelenség volt. Nincs román, német vagy lengyel holokauszt. Általános jelenség volt, amelynek voltak európai, és voltak romániai elemei”.
