Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-25
7 esetben, ha a napirenden lévő ügy közvetlenül vagy közvetve érdekeinket érinti. Ezenkívül, miután igen sok álláspontról van szó, biztosítani kell ezek belső tartalmi összhangját. Mindez a kormányzati szerve k széles körű és rendszeres együttműködését igényli, amelyet most az európai koordinációs tárcaközi bizottság keretei között valósítunk meg. Ennek én elnöke vagyok, a tagjai pedig az egyes minisztériumok, illetőleg kormányzati szervek integrációval foglalk ozó magas szintű képviselői. E testület keretein belül egyfajta érdekegyeztetés folyik, időnként álláspontok ütköznek öszsze. >> Előfordulte már, hogy az ellentétek fennmaradtak és valamilyen kérdést nem sikerült rendezni? – Az elmúlt két hónap alatt e z még nem fordult elő, de el kell ismernem, hogy még nem került elénk olyan probléma, amely a tárcákat mélyrehatóan megosztotta volna. Az is tény, hogy az európai intézményekben egyelőre csak aktív megfigyelők vagyunk, és miután a szavazásban nem veszünk r észt, a helyzet még nem kényszerít bennünket igennem típusú sarkos állásfoglalásokra. Természetesen a jövőben nem zárhatjuk ki, hogy a tárcaközi bizottságban az ellentét fennmarad. Ebben az esetben jogom van a vitát miniszteri szintre emelni és minisztert ársaimmal egyeztetést folytatni, ha pedig ez sem vezet eredményre, az ügy az integrációs kabinet, végső soron pedig a kormány elé kerül. Ugyanakkor lehetnek helyzetek, amikor az idő már nem teszi lehetővé e fórumok végigjárását. Ebben az esetben – tehát ha lasztást nem tűrő sürgősség esetén – a hatáskört szabályozó kormányrendelet felhatalmazza a tárca nélküli minisztert, hogy maga alakítsa ki a Magyarország által képviselendő álláspontot. A most vázolt rendszert érte olyan kritika, hogy túl bonyolult. Erre csak azt tudom mondani, hogy mi, akik ebben részt veszünk, pontosan tudjuk, mi a dolgunk, és a rendszer idáig zökkenőmentesen működött. Ha valaki esetleg a túlzott kiegyensúlyozottságot kifogásolja – miután, mint ismeretes, az integrációs kabinet elnöke a külügyminiszter – , akkor azt tudom mondani, hogy igen, van kiegyensúlyozottság, nem politikai értelemben, hanem intézményesen, hiszen az EUdöntésekben a külügyidiplomáciai és az egyéb szakmai érdekeknek egyaránt meg kell jelenniük. >> Az EUálláspontok kialakításának koordinálása mellett a tárca nélküli miniszter felelős a tagságra való felkészülésért is. Valójában mit tud tenni e téren? – A szó szoros értelmében koordinációs miniszter vagyok, a közvetlen személyem körüli apparátus minimális – ha majd teljesen kialakul, akkor kb. 12 fő lesz – , tehát amit el akarok érni, azt más tárcákon, hivatalokon keresztül tehetem meg. Figyelemmel kísérem a tagsági jogok gyakorlásához szükséges intézményrendszer kialakítását és működését, és ha kell, felhívom az ille tékes miniszter figyelmét a hiányosságokra, javaslatot teszek a szükséges intézkedésekre. Természetesen először az érintett vezetőt kívánom meggyőzni, de végső soron jogom van arra, hogy az integrációs kabinethez vagy a kormányhoz forduljak. Megjegyzem, ez idáig nem volt arra szükség, hogy bármely vitás problémát e fórumok elé vigyünk, a figyelemfelhívás és tanácsadás elegendő. Kissé más a helyzet két hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, valamint a Nemzeti Területfejlesztési Hivat al tekintetében. Itt ugyanis nem egyenrangú félként jelenek meg, mert ezek felett a kormány megbízásából én gyakorolom a felügyeletet. Bár ezek a hivatalok jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) keretei között működnek, ezeket önálló felelősségű intézmén yeknek tekintem, és operatív működésükbe nem avatkozom be. Most készül két kormányrendelet, amely alapján ezek a hivatalok a MeHtől független országos hatáskörű szervekké válnak legkésőbb 2004. január 1jétől. >> A közelmúltban az Európai Bizottság néhá ny kérdésben bírálta Magyarország felkészültségét. – Az Európai Bizottság Magyarország felkészültségét összességében megfelelőnek minősíti, de tény, hogy vannak kritikai észrevételei. Ezek számunkra nem váratlanok. Talán elsősorban abból fakadnak, hogy a bizottság a terveket nem veszi figyelembe, csak a tényeket, tehát a meghozott intézkedéseket. Ami a mezőgazdasági politika alkalmazásához és az agrártámogatások felhasználásához szükséges intézményrendszert illeti, emlékeztetnék arra, hogy a kormány már dö ntött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozásáról. Igaz, ez a hivatal még nem teljesen állt fel, például további munkatársak felvétele szükséges és meg kell hozni a belső szervezeti intézkedéseket is, de ez a feladat az év végéig végrehajtha tó. Kifogás tárgya az élelmiszert előállító létesítmények, elsősorban a vágóhidak higiéniai, élelmiszerbiztonsági helyzete. Ezeknek három kategóriája van. Vannak olyan üzemeink, amelyek már eddig is exportáltak és a jövőben is exportálnak az Európai Uni óba. Ezek az EU követelményeit természetesen
