Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-18
10 Moszkva nehéz helyzetbe került, hiszen az esetleges nyomásgyakorlás kontraproduktív lehet. A balti országokban élő oroszok helyzetét csak bonyolította, hogy az orosz dioplomácia finoman szólva sem a legtaktikusabban lépett fel a valóban nem minden szempontból eurokonform lett és észt nyelvtörvényekkel szemben. A parázsló indulatokat csak szítja több orosz politikus me gnyilatkozása is. Jurij Luzskov moszkvai polgármester például egyenesen apartheidnek minősítette a lettországi oroszokkal való bánásmódot. Az orosz kisebbségnek azonban nem haragos szózatokra és diplomáciai kardcsörtetésre, hanem átgondolt, államilag fina nszírozott támogatásra lenne szüksége. Moszkva jelenleg mintegy 100 millió rubelt (800 millió forintot) fordít ilyen célokra, amely még magyar viszonylatban is szánalmasan csekély összeg. A hazatérni szándékozók több évet várnak állampolgársági kérelmük el bírálására, úgy, hogy legálisan nem vállalhatnak munkát. A szovjet birodalom felbomlása után a FÁKtagállamokból 4 millió ember települt át az anyaországba. A migrációs áradat azonban évről évre csökken, jóllehet Oroszországot demográfiailag katasztrófa fe nyegeti. Az ország lakossága évente több százezer fővel csökken. Putyin elnök joggal nevezte az ország előtt álló legnagyobb kihívásnak a népességcsökkenést. Egy tanulmány szerint Oroszország lakossága az évszázad végére 50 millió főre csökkenhet. Az által ános trend alól kivételt csak a muzulmán lakosság jelent. Így az oroszok könnyen kisebbségbe kerülhetnek a saját hazájukban is. vissza Föl kell venni az uniós ritmust - Beszélgetés Balázs Péterrel, a brüsszeli magyar EUmissz ió vezetőjével Népszava 2003. július 18. Szerző: Halmai Katalin Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a csatlakozás pillanatáig teljesítse az Európai Unió elvárásait - vélekedik Balázs Péter, a brüsszeli magyar EUmisszió új vezetője. Addig is mind Br üsszelben, mind Budapesten bele kell tanulni az unió szokatlanul gyors tempót diktáló és komoly felkészültséget igénylő munkastílusába. - A követség épületében az első pillantásra feltűnnek a változások. Nem csak a nagykövet új, de a munkatársak javarész e is. Akik eddig egy szobát használtak, most kénytelenek megosztani a kollégáikkal. Néhány munkatársnak csak a folyosón jut hely. A bővülő magyar missziónak is idomulnia kell az uniós elvárásokhoz? - A magyar kormány meghatározta, hogy milyen méretű és fe lépítésű állandó képviselet jöjjön létre Brüsszelben. A csatlakozási szerződés aláírása óta aktív megfigyelők vagyunk az unió valamennyi intézményében, a józan ész is azt diktálta, hogy ekkor kezdjük meg a misszió fölfejlesztését. Az átszervezés példa nélk üli a magyar gyakorlatban, de a kidolgozás és a végrehajtás során természetesen támaszkodunk más országok példáira. A képviseletnek egyrészt a magyar kormányzati struktúrához kell illeszkednie, másrészt az EU döntéshozatali rendszeréhez. Reményeink szerint még az idén beköltözhetünk az új és jóval tágasabb székházba. Ám addig is azon vagyunk, hogy a lehető legtöbb embert bekapcsoljuk a munkába. Ez némi áldozatok árán, de megoldható. Szinte minden héten érkeznek új munkatársak. Nemcsak a külügyminisztériumbó l, hanem a különböző tárcáktól is. A brüsszeli magyar misszión a kormányzat túlnyomó része képviselve lesz. Néhányan csak a költözés után foglalhatják el a posztjukat, de akikre a legtöbb feladat vár, azok hamarabb jönnek. Jelenleg hatvanan vagyunk, az átk öltözés idejére elérjük a teljes létszámot, vagyis kilencvenöten leszünk. Közülük ötvenöten diplomaták. - Mennyire felkészültek a frissen érkezett munkatársak? Rögtön a mélyvízbe dobják őket, mert részt kell venniük, alkalmasint véleményt kell nyilvánítan iuk az uniós érdekegyeztetés számtalan fórumán. - Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy komoly feladat vár rájuk. Szakmai, nyelvi, emberi készségeik nagyon jók. Az uniós politikák egyegy fontos aspektusával már foglalkoztak, jó részük szakértőként ré szt vett a csatlakozási tárgyalásokon. Nem most ismerkednek az Európai Unióval, és legalább egy idegen nyelvet jól tudnak. De érezhető a francia nyelvtudás hiánya. A franciát itt naponta kell használni, legalább olyan szinten, hogy valaki megértse az íráso s anyagokat. A kiküldöttek Brüsszelben olyan kényszerpályára
