Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-18
11 kerülnek, ahol a feladatok magukkal sodorják őket. Több mint 150 szakbizottságban kell a tagállamok képviselőivel együtt dolgozniuk. Ezek a grémiumok gyakran hetente üléseznek, akárcsak az álland ó képviselők, vagyis a nagykövetek tanácsa. Egyegy diplomata egyszerre több testületben is képviseli Magyarországot. Föl kell venni a ritmust, nincs mese. - És sikerül fölvenni a ritmust? - A kormányzat már jó előre kialakította azt a rendszert, amelybe n fogaskerékként kapcsolódik egymáshoz az EU és a magyar kormány tevékenysége. Az integrációs kabinet, az európai integrációs tárcaközi bizottság, a közigazgatási államtitkári értekezlet és a budapesti kormány ülései illeszkednek a brüsszeli eseményekhez. Itt pénteken kezdődik a hét, akkor ismertetik a következő hét nap menetrendjét. A nagyköveti tanács szerdai vagy csütörtöki ülésére pedig már meg kell érkeznie a megadott témákról kialakított magyar álláspontnak. Eddig elég nehéz volt megszokni ezt a munka rendet, itt is, meg otthon is. De kezdünk belejönni. A témák rendszeresen visszatérnek, ilyenkor már nem kell mindent előről kezdeni. A hazai államigazgatás igyekszik ezt a töménytelenül sok anyagot földolgozni. A szükséges álláspontokat eddig időben megka ptuk. A mi dolgunk az, hogy megszerezzük a magyar vélemény kialakításához szükséges információkat, majd a kész álláspontot a megfelelő fórumokon, megfelelő színvonalon előterjesszük. Szép számmal akad olyan téma, amelyben egyébként nincs közvetlen magyar é rdek. De az is előfordul, hogy ellenvéleményt kell továbbítanunk. - Mi történik, ha nem érkezik meg időben a magyar álláspont? Vane felhatalmazása arra, hogy egyedül döntsön? - Ezt a munkát csak úgy lehet csinálni, ha az állandó képviselőnek teljes felh atalmazása van. Vagyis szükség esetén a helyszínen kell meghoznia bizonyos döntéseket. Ilyenre eddig nem került sor. Egyébként a minisztereket, ha kell, a miniszterelnököt, bármikor utol tudom érni. - Az uniós érdekegyeztetés fórumain a régi tagállamok me nnyire veszik figyelembe a belépők érdekeit? - Betartják a játékszabályokat. Hangúlyoznám azonban, hogy az üléseken megfigyelőként veszünk részt, tanácskozási jogunk van, döntési nincs. Ha konfliktusunk támad valamilyen jogalkotási kérdésben, kifogásainka t egy úgynevezett interim eljárás keretében tehetjük szóvá. Eddig nyolctíz esetben került sor erre, például környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, gyógyszerforgalmazási témákban. Az interim eljárás egy hagyományos tárgyalási folyamat, amelyben a felek ig yekeznek érvényesíteni az érdekeiket. Kezdeményezésének az a célja, hogy a tagságot megelőzően ne születhessen olyan rendelkezés, ami számunkra valamilyen oknál fogva nem elfogadható. - És hogyan zajlik az érdekegyeztetés a jelenlegi tagállamok között? Üg yelnek az egyenjogúság látszatára, vagy már szakértői szinten is megmutatkozik, hogy ki az úr a háznál? - Az üléseken mindenki maga szerepel, és a megszólalásokból derül ki, hogy ki kit támogat. Tiszta sor, ha egybeesnek az érdekek, de természetesen vann ak folyosói egyeztetések, külön megbeszélések. Formálisan működik a tagállamok egyenlősége. Persze nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy ki mondja a véleményét. Ha Németország mondja, ahhoz hozzágondolják a 80 millió embert. - Nemrégiben befejezte munkájá t a konvent, amelyben Ön a magyar kormány képviselője volt. Az elkészült alkotmánytervezetet jó kiindulási alapnak nevezte az ősszel összeülő kormányközi konferenciára. Min szükséges változtatni? - Reálisan azt lehet célul tűzni, hogy néhány lényeges pon tban, más országokkal összefogva megpróbáljunk javítani a szövegtervezeten. Mivel az alkotmányt a tagállamok kormányképviselőiből álló kormányközi konferencia fogja jóváhagyni, a világ legtermészetesebb dolga az, hogy ha szükségesnek ítélik, változtassanak rajta. Félrevezetőnek tartom azt a véleményt, miszerint a dokumentum annyira tökéletes, hogy nem lehet hozzányúlni. Az országok reagálásból egyébként úgy tűnik, hogy a nagy témahalmaznak
