Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-17
Kiállítás Erdélyről – példás összefogással Népszabadság • 2003. július 17. • Szerző: Tibori Sz abó Zoltán Erdély kincseinek jelentős részét évtizedekig rejtegették, így azok a nagyközönség számára nem voltak hozzáférhetőek. Ezért is hatott a felfedezés erejével az a tárlat, amelyet a gyulafehérvári Egyesülés Múzeum, az erdélyi történelmi egyházak é s Erdély különböző más muzeális intézményei mindeddig példátlan összefogásával sikerült összeállítani. A felbecsülhetetlen értékű könyvek, dokumentumok, kegytárgyak és festmények nagy része a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, az Ágostai Hitvallású (szász) Evangélikus Egyház, a Román Ortodox Egyház, illetve olyan erdélyi múzeumok és közgyűjtemények tulajdonában maradtak meg, mint például a Román Akadémia Könyvtárának kolozsvári fiókja , a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum, a kolozsvári Nemzeti Művészeti Múzeum, illetve a csíkszer edai Csíki Székely Múzeum. A Nemzet és felekezet Erdélyben a modernitás kezdetén című tárlatot Horia Ciugudean egyetemi docens, a múzeum igazgatója nyitotta meg a román ortodox, a szász lutheránus, illetve a magyar történelmi egyházak – a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius – képviselőinek jelenlétében. A csütörtöki megnyitón elhangzott beszédekből egyértelműen kiderült, hogy a kiállítás megrendezése rengeteg munkába került, s hogy a tárlat nem jöhetett volna létre az egyedülálló kezdeményezést követő összefogás nélkül. Az önzetlen közreműködésért Ana Dumitran, a kiállítás rendezője mondott köszönetet a munkában részt vállaló egyházaknak és intézményeknek. Megnyitó beszédében Horia Ciugudean rámutatott: az erdélyi egyházak a komm unista időszakban nem rendezhettek kiállítást történelmi fejlődésükről és interkonfesszionális kapcsolataikról, az 1989 utáni próbálkozások pedig minden alkalommal csupán egyik vagy másik egyház bemutatására törekedtek. Elismerte, hogy ezen a téren a múzeu moknak is jelentős törlesztenivalójuk van. Hozzátette: újdonságnak számít az is, hogy ez alkalommal a kiállított tárgyak vallási és történelmi üzenetére egyaránt összpontosítottak. A kiállítás egyik fő indítékát a gyulafehérvári 1 Decembrie 1918 Egyetem, a Bécsi Egyetem és a Pro Oriente bécsi alapítvány által Gyulafehérváron rendezett nemzetközi szimpózium képezte. A tárlókban egyebek között a Lórántffy Zsuzsanna fejedelem aszszonynak a kolozsvári református egyházközség részére készített terítőjét, a ref ormátus, unitárius és katolikus egyház rendkívül értékes nemesfémklenódiumait, a Károli Gáspár fordította, 1590ben kiadott Vizsolyi Bibliát, a Luther Márton fordította, Wittenbergben nyomtatott Lufftféle Biblia két különböző kiadásának példányait, Borne missza Anna, Báthori András és Kájoni János portréját, az Új Testamentumnak azt az 1648ban Gyulafehérváron román nyelven kiadott példányát, amely a románok kálvinizmusra térítését kellett volna hogy szolgálja, az unitárius – református hitvitákat bemutató V áradi disputát, Misztótfalusi Kis Miklós 1685ben Amszterdamban kiadott bibliáját, Bethlen Gábor és Mátyás király több kiváltságlevelét lehet látni, hogy csupán a magyar vonatkozású tárgyakat említsük. De gyönyörű darabok voltak kiállítva az Ágostai Hitval lású Evangélikus, illetve a Román Ortodox Egyház tulajdonából is. Ötletgazdák, rendezők, anyagot kölcsönzők messzemenően megérdemlik a dicséretet. Reméljük, hogy a gyulafehérvári múzeum kezdeményezésének folytatása is lesz, s a következő években a közönsé g elé kerülnek majd mindazok a féltve őrzött kincsek, amelyek tulajdonképpen történelmünk, ittlétünk leghitelesebb bizonyítékai. A kiállítást augusztus 17ig lehet megtekinteni. vissza
