Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
20 megvonná tőlünk is a jogot, hogy etnikai, kulturális nemzetben gondolkozzunk, és a magyar nemzethez tart ozóknak tekintsük a határainkon túl élő, magyarul beszélő közösségeket. Az európai állampolgárságot megalkotó törvénycikk tehát egy tollvonással áthúzza a határokon átnyúló egységes magyar kulturális nemzet gondolatát, és ezzel mintegy hatálytalanítja a na gy gonddal kidolgozott státustörvényt. Az elmúlt években a különféle európai intézmények, mint az Európa Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament számos intézkedést hoztak, számos keretegyezményt fogalmaztak meg a nemzeti kisebbségek védelmében – hangzik az ellenvetés. Igen ám, de ezek a rendelkezések a legtöbbször csak nem jogerős, esetleges ajánlások, míg a maastrichti egyezménynek politikai stratégiát meghatározó, alaptörvény jellege van. Éppen úgy, mint a román alkotmánynak. Mivel az európai állampolgárság maastrichti megfogalmazása jelenlegi formájában létükben fenyegeti az európai nemzeti kisebbségeket, az érintett országoknak közösen kell követelniük az európai állampolgárságra vonatkozó törvénycikk módosítását. Egyes tagországok részéről m ár elhangzott a javaslat, hogy célszerűbb lenne a nemzetiségi kritérium helyett területi földrajzi kritériumhoz kötni az európai állampolgárságot. Ez annál inkább indokolt lenne, mivel a terület (ország) által meghatározott térség az, ahol a polgárok kifej tik a közös értékekre alapozott politikai részvételüket, és ahol igényt tarthatnak önazonosságuk kinyilvánítására és elismerésére, tiszteletben tartva természetesen a lakosság más csoportjainak hasonló igényeit. Az egység és a sokféleség képezi minden demo kratikusan építkező közösség két alappillérét, ahol a polgárok tiszteletben tartják egymás önazonosságát. Az állampolgárság ehhez a politikai közösséghez való tartozás tudatát jelenti. Azt jelenti, hogy felelősséget érzünk térségünk intézményeinek jó működ tetéséért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, és lehetővé tesszük az elvek és az érdekek képviseletét. Ez sok mindent jelent, de nem feltételezi az erkölcsi vagy nemzeti együvé tartozást – állapították meg nemzetközi politológusok is. A fentiekből eg yértelműen kitűnik, hogy az Európai Unió eddig még nem találta meg azokat a jogi kereteket, melyek biztosíthatnák a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését és kultúrájának felvirágoztatását. A sikeres kanadai, belgiumi és spanyolországi példák is azt jelzik, hogy a többnemzetiségű térségekben a demokratikus fejlődés eredményeként a nemzetállam szerepét a multinacionális, szövetséges állam van hivatva elfoglalni, melynek megvalósulási formái a federalizmus vagy a regionális autonómiák. Csak a multinacio nális állam teheti lehetővé többféle identitás kinyilvánítását, biztosíthat alkotmányos kereteket ezeknek az identitásoknak, és teheti lehetővé a regionális nyelvek hivatalos használatát, a regionális nemzeti kultúrák és műveltség fejlesztését. Azokban a k özépeurópai országokban, ahol nem látják be ezeknek az államszerkezeti változtatásoknak a szükségszerűségét, a demokratikus álalakulás hosszú évekkel eltolódhat annak minden, főleg a nemzeti kisebbségeket sújtó, káros következményével. Éppen ezért az Euró pai Unió legsürgősebb teendői közé tartozik, hogy az európai többnemzetiségű tagjelölt országok (Szlovákia, Románia, Szerbia) multinacionális, szövetséges szerkezetű állammá való átalakításán munkálkodjon. A legilletékesebb szervezet természetesen a nemzet i kisebbségek gondjainak megoldásában is a most ülésező európai Konvent, melynek napjainkban formálódó javaslataitól függ az Unió további sorsának alakulása. Remélnünk kell, hogy a maastrichti egyezmény módosítani fogja a nemzeti kisebbségekre kedvezőtlen rendelkezéseit is. De ez attól is függ, hogy a jelenlegi, szocialista többségű magyar Parlament Konventbe kiküldött képviselői képesek leszneke érvényt szerezni nemzeti érdekeinknek. vissza Új utakon az erdélyi magyarság Kap u 2003.0607. Szerző: Pápaffy Endre 1. Helyzetkép Az RMDSZ legutóbbi kongresszusa minden jel szerint végleg szakított a nemzeti önkormányzat építésével, a belső önrendelkezésen alapuló háromszintű autonómia programjának megvalósításának nagyszabású ter vével. Válaszul Tőkés László és hívei új útra léptek, nekifogtak önerőből megvalósítani azt, amit az RMDSZ számtalan eszköz birtokában politikai szándék híján meg sem próbált. Jellemző, hogy a Tőkés László körül szerveződő autonómiapártiak nyilatkozatai és mozgolódásai kapcsán szinte senki sem beszél a lényegről, arról, hogy mi is a cél, amit az RMDSZ feladott, s amit a Tőkésszárny megpróbál megvalósítani, hanem a fő kérdés, amit a sajtó s az RMDSZes értelmiségi holdudvar újra és újra elővesz, az az RMDSZ
