Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-17
"A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi." Néme th Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatásinevelési és taneszköztámogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosn ak nevezte továbbá, hogy szerinte a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Az MSZP eltökélt, hogy a Fidesz és a polgári kormány által megjelentetett nemzetpolitikát minél teljesebb mértékben lebontsa - jelentette ki Németh Zsolt. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított k onszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. Álláspontja szerint az előző kabinet akkor járt volna el helyesen, ha behatóbban egyeztetett volna a szomszédos országok kormányaival a kedvezménytörvényről. Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Nézete szerint a XXI. században állampolgárokat illetően lehet törvényt hozni, nemzetről azonban nem. Eörsi Mátyás leszögezte, hogy ha a törvény anomáliái kijavíthatók , akkor a szabad demokraták örömmel állnak a jogszabály mögé. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többsége elfogadja a kedvezménytörvény módosítását. "Olyan politikára van szükség, hogy a határon túl élő magya rság a szülőföldjén tudjon boldogulni" - fogalmazott Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézmény ei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. A közösségi jogot nem sérti a hatályos törvény - szögezte le az MDF vezérszónoka. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemz etközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya bízik abban, hogy a törvénymódosítás tényleges célja a határon túli közösségek további erősítése. Közölte, hogy az MDFfrakció módosító javasl ataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Göndör István (MSZP) a Fidesz által kifogásolt kései tárgyalási időpont kapcsán rámutatott: éppen a Fidesz kérte, hogy a képviselői felszólalásoknak, s a vitának ne legyen időkorlátja. Egy i lyen vitát pedig - mint mondta , csak a napirend végére lehet beilleszteni. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több a ggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) felszólalásában elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Úgy vélekedett, az ellenzéki párt talán éppen azért nem támogatja az előterjesztést, mert az c áfolja azon korábbi állításukat, miszerint a szocialisták nem törődnek a határon túli magyarsággal. Kiemelte: érthetetlen számára, hogy a politikusok közül sokan képtelenek megérteni a nemzetközi realitásokat, azt, hogy Magyarország mozgásterét szűkre szabják geopolitikai adottságai. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyars ágnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetves zejtő politika". "Egyetlen szomszédos ország sem biztosítja maradéktalanul az ott élő magyarság jogait, úgy, ahogy a nemzetközi szerződések azt előírják. Ennek ellenére nekünk oda kell igazodni, az európai normákat és
