Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-05
A Dzurindakabinet a rendezvényekre és propagandaanyagokra csaknem ötvenkétmillió koronát – hozzávetőleg háromszázmillió forintnak megfelelő összeget – költ. A törvé ny szerint akkor lesz eredményes a május 16ra és 17re kiírt referendum, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele elmegy voksolni, és a többségük igennel szavaz. – Szlovákiában nem ügydöntő a népszavazás, tehát ha az előírtnál alacsonyabb lenne a r észvétel, akkor ennek a ténynek alkotmányjogi szempontból nem lenne különösebb jelentősége, ám politikai és feltehetően nemzetközi következményei nyilvánvalóan súlyosak lehetnének – közölte lapunkkal Ernest Valko ismert szlovák alkotmányjogász. Aggodalmán ak adott hangot Rudolf Schuster szlovák államfő is, amikor az uniós népszavazási kampányról egyeztetett a szlovákiai véleményformáló média vezetőivel: – Őszintén szólva a magyarországi alacsony részvételi arány megijesztett, hiszen déli szomszéduknál is h atvan százalék fölötti szavazási kedvet jeleztek előre, akárcsak most nálunk – mondta a tanácskozás résztvevői előtt a szlovák köztársasági elnök. A szlovák ellenzéki politikusok elsősorban Csáky Pált, az integrációs kérdéseket és a kampányt felügyelő poz sonyi miniszterelnökhelyettest bírálják a langyos kampánykezdet miatt. Robert Fico, a hónapok óta legnépszerűbb szlovák politikus, az ellenzéki Smer (Irány) ambiciózus elnöke az Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatás és felvilágosítás „teljes csődje” mi att a magyar nemzetiségű miniszterelnökhelyettes azonnali leváltását kezdeményezte. Csáky a Markíza kereskedelmi tévé vasárnapi vitaműsorában kifejtette, hogy bízik az ötven százalék feletti részvételi arányban, habár elismerte: Szlovákiában fennáll a né pszavazás iránti nagyfokú közömbösség veszélye. Így folytatta: – Ha ez a kedvezőtlen helyzet valóban bekövetkezne, akkor ezért nem a kormány lenne a felelős, hiszen a Dzurindakabinet vezette be az országot a demokratikus országok közösségébe, európai elkö telezettsége tehát egyértelmű. – Az alacsony részvételi arány ezért azt jelezné, hogy társadalmunk nem eléggé fejlett, és a távol maradó többség közönyös saját maga és hazájának jövője iránt – vélekedett a referendumról Csáky Pál miniszterelnökhelyettes. Lapunk tegnapi megkeresésére Grigorij Meszezsnyikov pozsonyi politikai elemző elhamarkodottnak és tévesnek minősítette a kormányalelnök véleményét: – A polgárokat képtelenség elmarasztalni, már most bűnbaknak megtenni, hiszen éppen a kormány feladata megg yőzően tájékoztatni őket a népszavazás és az integráció történelmi jelentőségéről – mutatott rá a neves szlovák politológus. vissza Európai lapszemle 2003. május 5. 8:54 MNOösszeállítás A ma reggeli brit és európai sajtót két, egymással összefüggő kérdés foglalkoztatja: létezhete egyáltalán közös európai kül- és védelmi politika, és ha igen, akkor annak mi lehet a szerepe Irak háború utáni történelmében. A lapok többsége meglepően sikeresnek ítéli azt a friss görög előter jesztést, mely a közös európai biztonságpolitika körvonalait vázolja fel. A német SÜDDEUTSCHE ZEITUNG szerint az Unió soros elnökének javaslatai a vártnál nagyobb egyetértéssel találtak a hétvégi athéni külügyi csúcs résztvevői között. Az ugyancsak német FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG is úgy véli, az európai országok most próbálják befoltozni az iraki válság idején ütött sebeket.