Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-05
„Mindannyian egyetértünk abban, hogy válság, vagy legalábbis probléma van a transzatlanti kapcsolatokban” – mondta Papandreu a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatóján, hozzátéve: „ha lényegi párbeszédet akarunk az Egyesült Államokkal, az első és legfontosabb annak kidolgozása, hogy vajon mik a mi prioritásaink”. Ezért a miniszterek megállapodtak abban, hogy megbízzák Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét a biztonsági stratégia felvázolásával. A kétnapos miniszteri talá lkozó a résztvevők szerint megmutatta, hogy a jelenlegi és jövendő EUállamok immár túl akarnak lépni az iraki kérdés okozta korábbi megosztottságon. Ennek jeleként megállapodtak, hogy egyeztetett módon küldik vissza misszióvezetőiket Irakba – szombaton pe dig gyakorlatilag mindenki úgy nyilatkozott, hogy nem fog új törést okozni az EUn belül az iraki békefenntartásra vonatkozó, néhány órával korábban kiszivárogtatott amerikai elképzelés. (E szerint az Egyesült Államok három övezetre kívánja osztani Irakot, amelyből kettőt Lengyelország, illetve NagyBritannia felügyelne, a harmadik pedig az Egyesült Államoknak jutna, és ehhez nem szükséges az ENSZ jóváhagyása.) Joschka Fischer német külügyminiszter szerint ez az elképzelés nem teremt új helyzetet, és nincs ellentétben azzal a német szándékkal, hogy a háború utáni Irakban az ENSZ szerepet játsszon. Végül a tanácskozáson szóba került négy EUállam múlt heti „minicsúcsa” is, amelynek keretében Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg vezetői az európai védelempolitikai együttműködés megerősítése érdekében kezdeményezték egy európai biztonságpolitikai és védelmi unió megteremtését, valamint közös európai gyors reagálású erő és egy többnemzetiségű főparancsnokság felállítását. A mostani külügyminiszteri m egbeszélés adott alkalmat az első átfogó vitára e javaslatokról, s Dominique de Villepin francia külügyminiszter szerint a vita „nagyon jó volt”. Villepin szerint a mostani reakciók gyökeres változást jelentettek a keddi csúcsot követő, elég fagyos nyilatk ozatokhoz képest. vissza Exkluzív NSZ • 2003. május 5. – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása nem ösztönözhete hasonló szakadást a Magyar Koalíció Pártjában? Válaszol BUGÁR BÉLA, az MKP elnöke. Nem. A május végi közgyűlésünk általános vitája és főleg a tisztújítás kapcsán megjelentek olyan értékelések is, amelyek szerint Duray Miklós hívei igyekeznek kiszorítani a liberálisokat. Ezt én túlzónak tartom. Aki nálunk pártszakadásban mesterkedne, az rövidesen politikai hulla lesz. Szlovákiában három magyar párt alakult a rendszerváltás után. Később a szlovákiai magyar – magyar pártcsatározások és személyeskedő nézeteltérések után egyre többen ismerték fel, hogy nemzeti közösségünk érdekképviselete csak akkor lehet hatékon y, ha a parlamentbe és a megyei önkormányzatokba minél több magyar képviselő jut be. Így 1998ban megalakult a Magyar Koalíció Pártja. Immár a második választási ciklusban kormánypárt az MKP. Az öt évvel ezelőtti pártegyesüléskor a különböző platformokat t ömörítő RMDSZ példáját követtük. Meggyőződésem, hogy az újabb ottani magyar politikai erőben gondolkodó erdélyi társainknak kellene most felidézniük a szlovákiai magyarság elmúlt évtizedes politizálásának a tanulságait. Okulás céljából is. vissza Pozsonyi kampánykezdet szócsatákkal Szlovákiában mindössze tíznapos hivatalos kampányban egyeztek meg a pártok az európai uniós népszavazás előtt NSZ • 2003. május 5. • Szerző: Szilvássy József Vasárnap éjfélkor megkezdődött a Szlov ákia európai uniós csatlakozásáról meghirdetett népszavazás tíznapos hivatalos kampánya.
