Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-20
Hasonló a helyzet az EUelnök esetében is. Akad olyan javaslat, hogy az általános ügyek tanácsát az Európai Bizottság elnökölje. Ez az a fórum, amelyben a tagországok kül- vagy Európaügyi miniszterei üléseznek, és belső EUügyekről dönte nek. Voltaképpen az EUtörvényhozás egyik kulcsintézménye. Igen, csakhogy: a bizottságnak nincs döntéshozási (törvényalkotási) jogosítványa – csupán kezdeményezhet ilyet. A kormányok közötti tanács viszont formálisan nem dönthet másról, mint amit a kormá nyok felett álló bizottság kezdeményezett. Az alapító atyák, amikor ezt a struktúrát létrehozták, éppen arra törekedtek, hogy egyik oldal se válhasson dominánssá. Legalábbis furcsa most a két intézmény elnöklését egyetlen személy kezébe letenni. Melyik m andátuma alapján járjon majd el? S vajon mennyiben rejti mindez magában ann ak lehetőségét (veszélyét?), hogy egy ilyen rendszeren keresztül végül az egyik oldal (a kis országok félelmei szerint a kormányok közötti tanácsi) most majd mégis csak közelíthet az abszolútumhoz? Az igazi baj amúgy szakértők szerint nem is annyira az, hogy a konvent végső vitáiban immár egyre láthatóbban e felé a magkérdések felé tendálnak az alkudozások. Hanem hogy ugyancsak láthatóan egyesek nem a mindezt mérlegelő, mélyre ásó megfontolásokból indulnak ki. Hanem konjunkturális hatalmi – hatalomérvénye sítési – szempontokból. A következményekre kevésbé gondolva. Mindezek fényében érdekesek a konvent utolsó heteinek vitái, hiszen még nem dőlt el semmi. Igazából még akkor sem fog véglegesen, amikor a konvent véget ér. Hiszen követi még egy kormányok közö tti – hivatalosan is dönteni hivatott – reformkonferencia is. De sokan úgy vélik, hogy ahová a konvent eljut, az többékevésbé ki fogja fejezni, ahova és ameddig egyáltalán el lehet jutni. Ezért érdemes figyelni rá. Még egy hónap. vissza Fóris György Külügyminiszterek 25ös körben [20030520] A szaloniki EUcsúcs erősítse meg formálisan is, hogy a csatlakozó országok teljes jogú tagként vehetnek majd részt az őszi EUreformkonferencián, amelynek végeredményét csak az utóbbiak taggá válása után, legkorábban 2004. május 1jén írhassák alá – szorg almazta Kovács László Brüsszelben. Csak a tagországok egyenjogúsága elvén alapuló rendszerek elfogadhatóak, és az ősszel esedékes reformkonferenciának is azon döntései számíthatnak támogatásra, amelyek nem sértik ezt az elvet – állapodtak meg hétfői közö s munkareggelijükön a visegrádi négyek, valamint Szlovénia és Ausztria külügyminiszterei. A „hatok” rendszeres egyeztetését az osztrák diplomácia vezetője kezdeményezte, és Bécs ötletét Kovács László szerint az öt középeurópai csatlakozó ország – az ebben a körben most első alkalommal megtartott találkozón – egyöntetűen támogatta. A magyar külügyminiszter szerint a fentiekkel aligha lenne összeegyeztethető, ha például a konvent fel akarná adni a „minden tagországnak egy bizottsági tag” jár alapelvet, és erősen kérdéses a félévenkénti EUelnökség rotációjának a megszüntetése is. Az utóbbi esetében ugyanakkor – némileg árnyalva az álláspontot – hozzátette még, hogy elviekben „el lehet képzelni olyan koncepciót”, amelyik eltér a mai gyakorlattól, de nem sért i az említett egyenjogúsági elvet (ilyen lehet bizonyos feltételek mellett a több évre szóló „csoportos elnökség” megoldása). Kovács László az EUkülügyminiszteri tanács ülésén is – amelyen elsőként kapott szót – mindenekelőtt a konventet érintő kérdése kről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a júniusi EUcsúcsig be kellene fejeznie a munkát, ám ha ez valamiért mégsem megoldható, akkor módot kell adni néhány hetes kiterjesztésére.
