Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-04
Ezekhez az irányadó jelzésekhez hozzás zámíthatjuk azt is, hogy a Fidesz szövetségesének számító, ám sok tekintetben a polgári pártnál határozottabb álláspontot képviselő Fidelitas is kiállt az igen mellett. Sőt, sajátos hangvételű kampányt is folytatnak az ifjú politikusok a www.eutmutato.hu c ímű honlapjukon. Fontos lehet, hogy a jobboldal tekintélyes értelmiségi hátországának olyan szervezetei, mint a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre és a Batthyány Lajos Alapítvány külpolitikai klubja is egyértelműen támo gatja az uniós csatlakozást. E jelek szerint tehát a jobboldali ifjúság és a jobboldali értelmiség meghatározó erői álltak ki az európai orientáció mellett. Mi több, a jobboldal prominensei közül néhányan arra is vállalkoztak, hogy baloldali értelmiségiekk el együtt "aláírnak" Európa mellett: így Jeszenszky Géza és Martonyi János volt külügyminiszter, Granasztói György volt nagykövet is. Üzenet a kormánynak Köztudomású azonban, hogy a magyar jobboldali közgondolkodás a fenti kép által sugalltnál sokkal t agoltabb. Bár a radikális jobboldalnak meghatározó szerepe volt már a kilencvenes években is (gondoljunk a Magyar Út Körökre, a MIÉPre, a Torgyánféle kisgazdapártra vagy a KDNP erős embereire), a jobboldal 2002es választási veresége után tudta ez az irá nyzat talán legnagyobb számban megszólítani a rendszerváltozás veszteseit, a történeti igazságszolgáltatásban csalódott embereket. E tábor számára a mostani szavazás nem az európai csatlakozás csakugyan történelmi esélyéről szól. Elemzők szerint a jobbol dali szavazók által leadott nemek protestszavazatok lesznek, melyeknek egyértelmű üzenete az illegitimnek tartott kormány igen határozott bírálata. A radikális tábor számára ma elsősorban azok az igen népszerű publicisták az irányadók, akik a zaklatott s orsú Sajtóklub című műsor köréhez tartoznak. Az európai szavazással kapcsolatban Lovas István adta meg az alaphangot a Vasárnapi újságban január 26án megjelent jegyzetével. Az újságíró négy érvet hozott fel a nem mellett: az unió kettős szabályrendszert a lkalmaz (más szabály vonatkozik a belépőkre, mint a korábban belépett országokra), a támogatások terén Brüsszel diszkriminál, Magyarországnak korlátozott az érdekérvényesítő képessége, hazánkban nem szabad a média. Kétségkívül megfontolandó érvek. De Lovas nem bízza az érvek súlyára meggyőző erejét. Érveit erősítendő Orbán Viktorra hivatkozik. Nem a csatlakozással kapcsolatban, hanem egy korábbi megnyilatkozására utalva, azért, hogy Orbánétól eltérő álláspontját a volt kormányfő nevével fogadtassa el. A m egütött hangot Bayer Zsolt folytatta nevezetes cikkében, mely Agitprop. Na, én például nemmel fogok szavazni. Bizony címmel jelent meg a Magyar Nemzet február 5i számában. A radikális jobboldal másik "megmondóembere" e cikkében nem a belépés melletti és az ellene felhozható érveket veti össze, hanem azt a stratégiát választja, hogy a mostani kormány elleni protestálás lehetőségének állítja be a szavazást. Szót ejt a készülő amerikaiiraki háborúról, "pénzről, olajról és az izraeli lobbiról", szól továbbá a "Moszadügyről". Ami a cikkben csakugyan Európáról szól, az a svédországi EUkampány kérdése. Bayer Zsolt nagyon fontos kritikát fogalmaz meg a svéd és a magyar kampány összehasonlítása kapcsán: a vita kiindulópontja az kellene legyen, hogy mindkét állás pont egyformán hallgattassék meg. Ennek pedig - ne legyünk álszentek! - csakugyan a kampányfinanszírozás egyenlősége a feltétele. Ám Bayer cikke arról a tényről nem szól, hogy végül is mi volt a kampány végkifejlete odaát. Svédország - minden ellenzőt megh allgatva, igaz, nem nagy különbséggel (52,2 kontra 46,9 százalék) - igennel szavazott (szemben Norvégiával, amely leszavazta a csatlakozást). Áttört sáncok A két éllovas intésére támadásba lendült a könnyűlovasság. A nemmel szavazóknak több ponton sike rült áttörniük a médiaguruk által védett sáncokat. Mivel a baloldal március 15ét is az EUkampány részének kiáltotta ki, a csatlakozást ellenzők is éltek a lehetőséggel, és szórólapjaikkal, transzparenseikkel próbálták megszólítani a média fogyasztóit. Az európai népszavazást már eljárási oldalról is erősen kritizálta például a Magyarok Világszövetsége által március 15én kiadott Esztergomi tizenkét pont. Ebben a szövetség többek között azt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság "állapítsa meg a 2002. évi LXI. alkotmánymódosító
