Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-26
Indulatos vitát váltott ki a Vén Európa szlovák változata a pozsonyi parlamentben is, ahol Dusan Jarjabek, az ell enzéki Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) képviselője azt kifogásolta, hogy pályázat nélkül választották ki a slágert. Mások azt, hogy a letűnt időkre emlékeztető mozgalmi dal született a Vén Európa szlovák változatából. Peter Ulicný, a szlovák szöve g szerzője úgy vélekedett, hogy az eredeti dalra patetikus hangvétele miatt valószínűleg ma kevesen kevesen figyelnének fel. Szerinte ezért kellett a szlovákiai fiatalok életritmusához és a kampány céljaihoz igazítani az alkotást. vissza Kegyelmi állapot az EUban NSZ • 2003. április 26. • Szerző: Ny. M. Megfigyelők szerint egyfajta kegyelmi állapotban dolgoznak a magyar politikusok az uniós intézményekben. Az egymással szembeni hazai indulatokat nem viszik magukkal. Már mos t, a csatlakozás előtti tesztidőszakban felismerték a közös érdekképviselet erejét. Ez érvényes az EU reformját előkészítő Európai Konventre is, amelynek munkájában három magyar képviselő vesz részt: Balázs Péter integrációs államtitkár a kabinetet, Vastag h Pál (MSZP) a kormánykoalíciót, Szájer József (Fidesz) az ellenzéket képviseli. Ők jelölőiknek tartoznak felelősséggel, nem feltétlenül feladatuk a közös magyar álláspont kialakítása, képviselete. A konvent sem várja el tagjaitól, hogy nemzeti zászlók ala tt egyesüljenek. Ezzel együtt a magyar delegáltak elmondása szerint határozott és sikeres törekvésük az alapvető álláspontok összehangolása. Tegnap is ez derült ki, amikor Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a konvent küldötteinek egy csoportját foga dta Brüsszelben. A munkareggelin Szájer József úgy fogalmazott: „Magyarország mindenképpen fontosnak tartja, hogy az EU tanácsának működésében fennmaradjon az elnökségek valamilyen rotációjának a rendszere". Hasonló megfontolások miatt Magyarország érdekel t abban is, hogy mindegyik tagállamnak maradjon képviselője az Európai Bizottságban. Szájer okkal fogalmazott Magyarország nevében, hiszen a magáén, tehát az ellenzékén kívül a magyar külügy álláspontját is képviselte. Mindez azért fontos, mert komoly vitá k folynak az EU tagállamai és a csatlakozók között arról, hogy az unió legfelsőbb testületének, az Európai Tanácsnak állandó elnöke legyen – nyilván nem egy kis, netán újonnan csatlakozó országból – , mint ahogy azt Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnök e szerdán javasolta, vagy továbbra is félévente váltsák a testület vezetőjét. • Lehete magyar honatya UNIÓSképviselő? Újabb egyeztetést tartanak a parlamenti pártok a hét végén az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló törvénytervezet kap csán. A legfőbb vitatott kérdés, hogy lehete valaki egyszerre a magyar és az uniós parlament képviselője. Az unió rendelkezései szerint ez kizárt, a Fidesz viszont ragaszkodott hozzá, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat csak 2006tól léptessék hatály ba. Az unió jelenleg 626 tagú parlamentjébe Magyarország 24 személyt delegálhat, és a következő választás a jövő év nyarán lesz. A választáson részt vevő pártok a javaslat szerint akkor jutnak mandátumhoz, ha a pártlistákra leadott voksok legalább öt száz alékát megszerzik. Az indulók mindössze 24 képviselői helyen osztozhatnak. Az európai parlamenti választásokon a részvételi arány az eddigi tapasztalatok szerint viszonylag alacsony. A 2002es országgyűlési választás viszont azt mutatja, hogy a szerényebb részvétel a fegyelmezett támogatói körrel rendelkező pártoknak kedvez; a MIÉP – jórészt a minden korábbinál nagyobb részvétel miatt – alig néhány tized százalékkal maradt el a négyszázalékos határtól. A küszöb négyről öt százalékra emelésének tehát az leh et a magyarázata, hogy a kisebb pártok mandátumszerzési esélyét csökkentsék. Az ötszázalékos támogatottság egy, legfeljebb két mandátumhoz lehet elegendő. vissza Szlovákiában ellentmondásosan fogadták az Európát A társszerző megtiltotta, hogy EUhimnusz legyen a népszerű dal 2003. április 25. 19:30
