Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-24
javasolják, hogy az EBnek a jövőben kevesebb tagja legyen, mint ahány tagállam van. Hírek szerint Giscard áthidaló megold ásként két és fél évre kinevezendő, korlátozott jogkörű EUelnököt javasol majd, az EBben pedig a tagállamok rotációját. Athénban ugyanakkor felhívta a figyelmet: nemcsak azt kell szem előtt tartani, hogy minden tagállam egyenlő, hanem azt is, hogy hányan élnek az egyes államokban. Márpedig a kibővülő EU kis országaiban az összlakosságnak együtt is csak a negyede él. Mérettől függetlenül támogatták a huszonötök azt, hogy az EU külpolitikai főmegbízottja (most Javier Solana) és az EB külkapcsolatokért fele lős tagja (Chris Patten) funkciójának összevonásával új integrációs tisztség jöjjön létre: az EUkülügyminiszteri. Az ezt betöltő személy egyúttal az EB elnökhelyettesévé válna, így - a kis országok igényének megfelelően - e nemzetek feletti testület kibőv ült hatáskörhöz jutna a manapság a nagy tagállamok játszóteréül szolgáló közösségi külpolitika formálásában. Az előzetes hírek szerint Giscard azt is kezdeményezi, hogy az alkotmány hatálybalépésétől számított 5 éven belül a külpolitikai döntések terén is szűnjön meg a nemzeti vétó, átadva a helyét a minősített többségi döntésnek. A bimbózó európai védelmi politikát Giscard háromszintűre tervezi: az első valamennyi tagállamot felölelné és csak békefenntartókonfliktusmegelőző akciókra terjedne ki, a második szint az aktív katonai műveletekre is kész tagállamok csoportjáé lenne, míg a harmadikat a NATOhoz hasonló kölcsönös védelmi szövetséget kötő kemény mag alkotná. A készülő uniós alkotmány védelmi szakaszainak sorsát nyilván befolyásolják az iraki háború kapcsán a legmerevebben Amerikaellenes Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg jövő heti védelmi minicsúcsának fejleményei. A huszonötök Athénban egyértelmű utasítást adtak a konventelnöknek, hogy produkáljon kész tervezetet a június 20ai szalo niki csúcstalálkozóra, mert decemberi római összejövetelükön a kormányfők pontot kívánnak tenni az alkotmányvita végére. Giscard hatalmas lecke előtt áll: ha a konvent egységes szöveg helyett csak alternatívák feltálalására lesz képes, az ügyet az ősszel a kormányfők veszik a kezükbe, a konventelnök neve pedig csak lábjegyzet lesz a történelemkönyvekben. ENSZvariációk Mi a különbség aközött, hogy Irak háború utáni helyreállításában az ENSZ "alapvető", "központi", "kulcsfontosságú", "fontos" vagy "lényegi " szerepet kap? Az, hogy az első kifejezést Colin Powell amerikai külügyminiszter használta, a másodikat Jacques Chirac francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Gerhard Schröder német kancellár közös nyilatkozata tartalmazza, a harmadikat Tony Bla ir brit kormányfő mondta, a negyedik a BlairSchröder találkozón, az ötödik pedig a ChiracBlair eszmecsere alkalmával hangzott el. Bagdad elestét követően ugyanis heveny kapcsolatjavítási láz uralkodott el az európai vezetőkön: miután az április 12én Sz entpéterváron tartott szokásos németorosz felsőszintű randevú a bekéredzkedő Chirac jóvoltából Schröder számára talán túlzottan USAellenes látszatot öltött, a német kancellár az uniós csatlakozási szerződés aláírásának előestéjére Hannoverbe invitálta a brit kormányfőt. Tony Blairrel biztosították egymást és a külvilágot mély barátságukról és arról, hogy elvileg mindketten az ENSZ kezébe tennék le Irak sorsát. Másnap, már Athénban - két hónapi mosolyszünet után - megesett az első, a bennfentesek szerint rendkívül barátságos kétoldalú találkozó a brit kormányfő és a francia elnök között is, nem sokkal azután, hogy az utóbbi Bush amerikai elnökkel is beszélt telefonon. Megfigyelők szerint a francia elnök igen konstruktívnak mutatkozott az athéni ünnepség kí sérőműsorában szereplő, Irakkal kapcsolatos két- és többoldalú egyeztetéseken, kivált az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) részt vevő európai országok - Franciaország, NagyBritannia, Oroszország, Németország, Spanyolország és Bulgária - külügyminiszterei, v alamint Kofi Annan ENSZfőtitkár társaságában tartott megbeszélésen. Utóbbi adta az alapját az EU görög elnöksége által másnap kiadott - a huszonötök által is elfogadott - nyilatkozatnak, amelyből kiérezhető az USAval való megegyezés szándéka.
