Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-24
A dokument um elismeri, hogy egyelőre a hadviselő koalíció felelőssége Irak belbiztonságának garantálása, beleértve a humanitárius segélyek célba juttatását és a kulturális értékek megóvását is, ugyanakkor "központi" szerepet szán az ENSZnek az iraki közigazgatás fe lállításában. Az EU, amely néhány hete még vonakodott kijelenteni, hogy lényegi szerepet vállalna Irak politikai és gazdasági újjáépítésében - a márciusi csúcson Chirac még úgy vélte, effajta szóhasználat utólag igazolná a háborút , most "megerősítette" e zt a szándékát. Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) elnöke közölte, hogy első gyors lépésként az EU a háborúban megsérült iraki gyerekek európai gyógyíttatását vállalja; ezt Chirac később a saját javaslataként említette. Megmutatkoztak az első jelei a nnak is, hogy az európaiak esetleg katonai eszközökkel is részt vennének az iraki stabilizációban: Athénban Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő bejelentette, az amerikaiak felkérték, próbáljon meg mintegy 3 ezer fős európai egységet toborozni. Néhány orszá g - a három balti tagjelölt, továbbá Lengyelország, Olaszország és Spanyolország - már a görög fővárosban késznek mutatkozott az együttműködésre. Miután a múlt héten bejelentették, hogy a NATO átveszi az afganisztáni békefenntartói feladatok irányítását Né metországtól, szakértők nem zárják ki Berlin iraki részvételét sem. Az európai szemlélet alakulását tükrözi azonban az is, hogy az iraki háborút támogató José María Aznar spanyol kormányfő Athénban óva intette az USAt Szíria megtámadásától, az EB pedig kö zölte, tüzetesen megvizsgálja majd, hogy az iraki újjáépítésbe bevont vállalkozásokkal kötött szerződések megfelelneke a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbeszerzési előírásainak. Míg Európán belül zajlik a mosolyoffenzíva, a békefeltételeket továbbra is az óceán túlpartján szabják meg. Bush elnök a múlt héten felszólította a BT tagjait, hogy haladéktalanul oldják fel az Irak ellen még az 1990es kuvaiti agresszió nyomán elrendelt kereskedelmi embargót, mivel az Szaddám Huszein rezsimjének megdöntéséve l okafogyottá vált. Egy ilyen döntés egyáltalán nem lehet automatikus - replikázott Igor Ivanov orosz külügyminiszter, mondván: a BTnek többek között meg kell bizonyosodnia arról, hogy Iraknak már nincsenek tömegpusztító fegyverei. Mindezért - tette hozzá Ivanov - Oroszországnak és a BT többi tagjának ragaszkodnia kell az ENSZfegyverzetellenőrök visszatéréséhez. Erre Washington azt válaszolta, köszöni, de saját ezerfős csapata egyedül is elboldogul a feladattal. Az amerikaiak azt szorgalmazzák, hogy az ú jjáépítés finanszírozásához, ENSZfelügyelettel ugyan, de amerikaiak és irakiak adhassák el a kitermelt kőolajat. Ez azonban már csak azért sem lehet Moszkva vagy Párizs ínyére, mert a háború előtt éppen ők voltak az 1995ben indult és most június 3án lej áró olajat élelmiszerért program fő haszonélvezői. Tisztázatlan az Irakba menesztendő rendkívüli ENSZfődelegátus ügye is: el kell dönteni, mi legyen a hatásköre. E kényes helyzetben - amikor az iraki háborút ellenző BTtagok láthatóan javítani akarják me gromlott kapcsolatukat az USAval, ugyanakkor megpróbálják megőrizni befolyásukat a dolgok menetére - mindkét fél óvatosan fogalmaz. "Lépésről lépésre kell megtalálnunk az ENSZ szerepének helyes egyensúlyát" - mondta a minap Chirac szóvivője. Amerikai és b rit illetékesek is azt mondogatják, hogy a "könnyen megoldható" ügyekkel kell kezdeni. Meg kell állapodni Irak területi egységének megőrzésében és - a kurd kisebbségre célozva - abban, hogy a leendő iraki kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat. A humanitárius segélyeket viszont máris útnak lehetett indítani, ezekhez ugyanis nem kell BTfelhatalmazás. Mindazonáltal a háború kérdésében egymással szembekerült nyugati politikusok aligha juthatnak túl egykönnyen a nézetkülönbség okozta sérel meken. A Pentagontanácsadó Richard Perle az International Herald Tribune napilapnak nyilatkozva egyenesen azt hangoztatta, Párizst meg kellene büntetni, míg az ENSZ diplomatái a szervezet marginalizálódásától tartanak. Szükség lehet a második világháború utáni nemzetközi intézményrendszer átalakítására - írta a Washington Post, de nem annak lerombolásával, hanem sokkal inkább reformokkal (HVG, 2003. április 17.). Ha az USA meg akarja nyerni a háború után a békét is, vissza kell térnie az ENSZbe, s együtt kell működnie a BT állandó tagjaival - véli az amerikai napilap elemzője. vissza
