Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-16
Kérdés, hogy mindez lehetőséget teremte egy új kezdethez, vagy esetl eg folytatódik a nagy tagállamok megosztottsága, és még nagyobb hangsúlyt kap az utóbbi időben a kicsik és a nagyok között kiéleződött feszültség. A múlt héten ugyanis huszonegy kisebb tag és tagjelölt ország – köztük Magyarország – közös dokumentumot írt alá, melyben tiltakoznak a szerintük a tagállamok esélyegyenlőségét biztosító soros elnöki rendszer megszüntetése és egy, a tagállamok vezetői által választott elnöki intézmény létrehozása ellen. A ma délelőtt kezdődő konferencia éppen az ilyen dilemmákra keresi a választ. Munkaszüneti nap Athénban Államfők aláírási versenye Rudolf Schuster szlovák államfő mégis elmegy Athénba, és aláírja az európai uniós csatlakozási szerződést. Eredetileg csak Mikulás Dzurinda kormányfő és Eduard Kukan külügyminiszt er látta volna el aláírásával a szerződést. Schuster azzal indokolta döntését, hogy az összes szomszédos csatlakozó országot a köztársasági elnök is képviseli a görög fővárosban. Az Európai Bizottság pozsonyi képviseletének jogi tanácsadójának egy korábbi bírálata szerint nem felelt volna meg az alkotmánynak, ha Schuster kimarad az aláírók sorából, ugyanis az államelnöknek át kellett volna ruháznia ezt a jogkörét a miniszterelnökre vagy a külügyminiszterre. Ennek viszont meg kellett volna jelennie a törvény tárban. Csehországban is úgy volt, hogy Václav Klaus államfő nem írja alá a csatlakozási szerződést. Most azonban mégis ott lesz az ünnepségen. Így Vladimír Spidla kormányfő mellett ő lesz a főaláíró. Svoboda külügyminiszter csak utólag szignálhat, Pavel T elicka főtárgyaló neve így viszont hiányozni fog a dokumentumról. A kétnapos rendezvénysorozatot görögországi viszonyok között példa nélküli biztonsági intézkedések kísérik. A görög biztonsági erők mintegy tízezer rendőrt vezényelnek az utcákra a rendz avarások megelőzése érdekében, ugyanis több szélsőbaloldali és globalizációellenes szervezet készül az iraki beavatkozás elleni tüntetésekre. A városmag jó részét lezárják. Szimitisz elnök megértést, a hatóságok viszont "visszafogott” közlekedést kértek az athéniaktól. Az aláírás napját, április 16át munkaszüneti nappá nyilvánították a közalkalmazottaknak. Az alacsony magyar részvétel miatt máshol is csökkenhet a szavazási kedv Litvániában – ahol a május 10 – 11én tartanak népszavazást a csatlakozásról – érthetően örültek a magas magyar támogatottságnak, az alacsony részvétel azonban némi aggodalmat keltett. Anatolis Valionis külügyminiszter felhívta a szavazókat, hogy tekintsék „égetően fontos kérdésnek” a részvételt. A balti állam lakóinak alig tizede nem támogatja a belépést, de a véleménynyilvánító szavazás csak 50 százalék fölötti részvétel esetén érvényes. Szlovákiában a szavazók május 16 – 17én járulnak az urnákhoz. A voksolás tétje itt is inkább csak a részvételben, nem annak eredményében rejlik: a szlovákok háromnegyede igenpárti ugyan, de ezt várhatóan jóval kevesebben fogják kifejezni azzal, hogy elmennek szavazni is. Itt ugyanis eddig minden referendum érvénytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az előzetes felmérések csak 40 százalékos részv ételi hajlandóságot jósolnak. Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerint náluk „nincs olyan kiélezett helyzet” az ellenzék részéről a kormánnyal szemben, ami csökkenthetné a szavazási hajlandóságot. Csehországban egyértelműen figyelmeztetésnek vették a magya r részvételi arányokat, amelyből le kell vonniuk a tanulságot a politikai vezetőknek – igaz, Prága kényelmes helyzetben van abból a szempontból, hogy a június 15 – 16án sorra kerülő referendumon nincs érvényességi küszöb. A Lidové Noviny című konzervatív na pilap szerint azonban a csehek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy „már minden úgy is el van döntve” felkiáltással otthon maradjanak – Csehországban ugyanis mintegy 750 ezer, hagyományosan fegyelmezett kommunista szavazó van, akiket pártjuk arra buzdít, hogy mondjanak nemet az unióra. Aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek 40 százaléka mondta csak, hogy biztosan elmegy szavazni. Lengyelország Európaügyi minisztere, Danuta Hübner szerint az alacsony részvétel a mai demokráciák „betegsége”, a mi sajnos Varsó esetében szintén előfordulhat. Bár a szavazók itt is „csak” véleményt mondanak a referendumon, a kormány mégis nehéz helyzetbe kerülhet, ha június 8án nem lesz meg az