Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-16
érvényességhez szükséges 50 százalék, mert nem biztos hogy a parlamenti pártok többsége a belépés mellett dönt majd. Észtország és Lettország csak szeptember közepén dönt a belépésről, és az elutasítók tábora ebben a két balti államban a legmagasabb. Egyelőre mindkét országban a szavazók fele támogatja a belépést. Pro és kontra a kommunikációs kampányról Tordai Péter, a BBDO Budapest kreatív- igazgatója: Az ellentétpárokra alapozó kampányt nagyon hatásosnak tartom. Ezeknek az volt a céljuk, hogy a különböző hozzáállású, kulturáltságú, életkorú emberekhez is eljussanak. A kampány ezen részét működőnek láttam. A szavazásra való buzdítást viszont nagyon hiányoltam. Egyszerű üzenetkiegészítésre lett volna szükség. Nem tudatosították azt, hogy sorsdöntő pillanat előtt állunk, s hogy ezt a pillanatot meg kell ragadni. A draszt ikus felszólítás így elmaradt. Simonyi Gábor reklámszakember: Nehéz megítélni a kampányt. Amennyiben a cél az igen szavazatok növelése volt akkor sikeresnek, ha viszont az volt a cél, hogy minél többen menjenek el szavazni, akkor inkább kudarcnak nevezh ető. A koncepció, hogy az életben érdekellentétben lévő szereplőket együtt mutattak be, alapvetően jó. A célcsoport esetében például a két futballista, Kovács és Gera, illetve a két zenész, Kozsó és Dopeman közös szerepeltetése rendben volt, hiszen a kevés sé iskolázott réteget is meg tudta szólítani. Feleslegesnek tűnt viszont a "nyithate cukrászdát Bécsben?” és az ehhez hasonló szlogenek használata, mivel ezek nem hordoztak információt, és nem is mozgósítottak. A legnagyobb problémát valószínűleg az okozt a, hogy – ismereteim szerint – nem volt elég idő a kampány végiggondolására. Az elkészítésre csupán napok álltak rendelkezésre. Optimális esetben csak a tervezéshez öthat hét kell, és a kivitelezéshez is további négyöt hét. Itt is igaz, hogy hamar munka ritkán jó. Mondok Árpád, az MCMedia Company, ügyvezető igazgatója: A kampányt elemezve alapvető gondnak tartom, hogy aktivizálás helyett úgynevezett bemutató kampány folyt. Ráadásul egy átlag hazai hirdető éves költségvetésének megfelelő ráfordítás mell ett lényegesen jobb eredmény lett volna elvárható. A kommunikációs csatornák büdzséjének megoszlása szakmailag ugyancsak kérdéseket vet fel. Szűcs Ervin, a GJW Weber Shandwick politikai tanácsadó cég ügyvezetője: A népszavazásnak nem volt tétje: az embe rek sem voltak motiváltak, hiszen csupán arra kérték őket, hogy a többi szombati programjuk közé iktassák be egy szimbolikus lépés megtételét. Ebből a szempontból a 45 százalék nem is olyan rossz. Az EUKK stratégiáját az idő diktálta: kérdéses volt ugyanis , néhány hónap alatt lehete a lelkesítésen kívül valódi informatív kampányba kezdeni. Szerencsére azért a népszavazás előtt is tetten érhető volt ez a tájékoztató szándék: a figyelemfelkeltőnek egészen jó mákos gubától végül eljutottunk a tájékoztató füze tekig, és a tervek szerint mostantól ez a vonal erősödik majd. Serényi János, a McCannErickson Budapest ügyvezető igazgatója: Veszélyes a kampány nyakába zúdítani, hogy kevesen mentek el szavazni. Egy termék sikere sem csak a reklámjától függ, ráadásul ilyen kampányt eddig nem csinált senki. A munkát lehet és érdemes elemezni, kritizálni, de egy dolgot azért tudni kell: itt egy jól felkészült szakmai zsüri dolgozott együtt egy profi csapattal. Az embereket inkább a kommunikációs kavalkád zavarta meg: ta lán a kevesebb – egyedül az EUKK kampánya – több lett volna. A közvéleménykutatási adatok is félrevezetők voltak, hiszen azt mutatták, az emberek özönleni fognak a népszavazásra. Így mindenki azt hihette, hogy a dolgok szépen mennek maguktól. Gulyás János, a Young & Rubicam ügyvezetője: A választási eredmény minket is meglepett. A szavazók távolmaradásának egyik okát a kampányidőszakban megjelenő támogató vélemények túlsúlyában látom. Az emberek többsége emiatt lefutottnak gondolta a választást. Magasabb ré szvételi arányt eredményezett volna, ha az eredeti tervek szerint a politikai elit is fölsorakozik az uniós kampány mögé. A hirdetésekben a politikusok, kormány, és államfők is
